Hétfőn este rendkívüli pénzügyi bizottsági ülésen, kedden este rendkívüli képviselő-testületi ülésen tárgyalta az önkormányzat a jövő évi költségvetést.
Az egész országban végigsöpör az önkormányzatokat sújtó újabb, minden korábbinál nagyobb és a bevételnövekedést végleg befagyasztó kormányzati döntések okozta válságtanácskozás-hullám. A lényeg: Csömör esetében jövőre már 530 millió Ft-ot vesz az állam a várhatóan kb. 1,4 milliárdos iparűzési adóbevételből, és ha esetleg ez a bevétel nőne 2025-ben a múlt évihez képest, akkor annak 100%-át be kell fizetni az államkasszába. Vagyis törvényileg mondatott ki: mindenképpen kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk az önkormányzatoknak, sőt, újabb plusz kiadások is sújtják a településeket, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt kötelezően meg kell emelni a legkisebb fizetéseket (ez Csömöröm minimum kb. plusz 60 millió Ft lesz éves szinten) és kb. 100 millió Ft-os pluszkiadást jelent a prognosztizált infláció. És nincs tovább: a lakosok SZJA befizetése immár 100%-ban, a gépjárműadó befizetésük szintén 100%-ban az államkasszába megy, ebből semmit nem jut a települések működtetésére (óvoda, bölcsőde, szociális támogatások, útkarbantartás, kulturális és sportélet stb.).
Három lehetőség maradt Csömörön, és mindhármat meglépi az önkormányzat, az eddigi többségi képviselő-testületi álláspont szerint nagyjából egyenlő arányban.
Egyrészt kb. 100 millió Ft értékű kiadáscsökkentést hajtanak végre. Ennek részleteit januárig dolgozzák ki, amikor elfogadják a 2025. évi költségvetést. Mindez sok területet érinthet: intézmények működése, támogatások rendszere, beruházások visszafogása.
Másrészt inflációs mértékben növelik a két, egyedül helyben maradó adót, az építményadót és a telekadót, ami eddig döntően a vállalkozási szférát érintette. A pontos összegek szintén januárban lesznek véglegesek.
Harmadrészt az építményadót kiterjesztik a lakóingatlanokra, és az 50 m2-nél nagyobb melléképületekre. A mostani döntés szerint sávosan kell majd fizetni, évi két részletben, összesen 150-250-350-450 Ft/m2-es összegben, az épület nagyságától függően.
A pénzügyi és a népjóléti bizottságnak lesz a feladata, hogy januárig felülvizsgálja az adórendeletet, illetve kidolgozzák a szociális kedvezmények rendszerét. A vállalkozások és a lakosság ezt követően kap pontos tájékoztatást a fizetési kötelezettségről és annak módjáról.
Az ország településinek kb. háromnegyedén, mintegy 2300 településen már régóta fizetnek a lakosok adót a lakó- és egyéb épületek, továbbá a kert-udvar után, Csömörön azonban csak az épületekre, a telkekre egyáltalán nem kell majd fizetni (leszámítva az üres, beépítetlen építési telkeket, amik után már évtizedek óta van aófizetési kötelezettség). Ez utóbbi kedvezmény már biztosnak tekinthető, hiszen a törvény szerint november 30-ig lehet bármilyen adóemelésről, adókiterjesztésről dönteni, azt követően már csak csökkenteni lehet az adót mértékén – utóbbit vitatja majd meg a képviselő-testület január végéig.
Fábri István polgármester a jövő évi költségvetésről elmondta: „Az adóemelés mellett továbbra is nagyon megfontolunk minden kiadást, jövőre pedig még tovább spórolunk. A végletekig fokozza az állam a megszorításokat a településeken élők kárára, azonban abban eltökéltek vagyunk, hogy az intézményeink (pl. óvoda, bölcsőde, művelődési ház, könyvtár, szociális központ) működési színvonalát fenn kell tartanunk, mint ahogy a minőségi kulturális, sport- és közösségi életet is. Nem engedhetünk időseink, a rászorultak segítését biztosító szociális ellátórendszer szilárdságából sem, mint ahogy a csömöri fiatalok, diákok oktatását, nevelését, előrejutását továbbra is segítenünk kell. Az utak karbantartása, a közterületek rendezettsége szintén legalább ezen a szinten kell, hogy maradjon, de mindehhez a további, spórolást szolgáló intézkedések mellett nem lehet csak és kizárólag a vállalkozások (köztük sokszáz csömöri kis- és középvállalkozó) terheit növelnünk, a lakosságnak is részt kell vállalnia a közteherviselésben, természetesen differenciáltan, a szociális szempontokat hangsúlyosan figyelembe véve. Térségünk 23 községe és kisvárosa közül 17 településen már régóta vannak ilyen adók. A település működtetési színvonalát megtartjuk, de ehhez az önerős beruházásokat, fejlesztéseket is erősen vissza kell fognunk – hasonlóan ahhoz, ahogy az egész országban tapasztaljuk. A végleges költségvetési döntéseket, beleértve az adórendeletet is, januárban hozzuk meg.”
