Üdvözöljük!

A fák és cserjék védelmében

2009 január 26. –
Önkormányzati, települési hírek

Jogszabályváltozás

A fák számtalan hasznos tulajdonsága közismert: oxigént termelnek, szén-dioxidot dolgoznak fel, lombjukkal légszennyező anyagokat kötnek le, párolgásukkal – nyári melegben – lehűtik a levegőt, árnyékot adnak, s különösen a városokban vagy a forgalmas utak mellett védenek a zaj ellen. A forgalmas utak melletti fák gyökérzete a burkolat folytonosságát megszakítja, ezáltal csökkentve a rezgésből eredő állagromlást. Emellett a termőtalaj védelme és vízháztartásának megóvása is megkívánja a fák, a növényzet jelenlétét.

Január elsejétől a 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendelet rendelkezik a fák és cserjék védelméről, azok telepítéséről és gondozásáról. A teljesség igénye nélkül lássuk, miről rendelkezik a jogszabály.

Fás szárú növény 2009. január 1-től az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését. A fák emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolításáról az ingatlan használója köteles gondoskodni. A használó köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről is.

Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása. Az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlanon lévő fás szárú növények fenntartásáról, az adott faj tulajdonságainak megfelelő szakszerű kezeléséről (így különösen víz- és tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi beavatkozásról), valamint szükség szerinti pótlásáról. Vigyázni kell azonban arra is milyen fát választunk a telepítéshez, hisz ún. inváziós fajú fás szárú növény (például akác, bálványfa vagy ecetfa, amerikai kőris, kései meggy) telepítése, pótlása esetén kötelesek vagyunk a növény továbbterjedésének megakadályozására. Sőt 2010. július 1-től ilyen fát már nem szabad telepíteni!

A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kivágás indokát, az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát; az érintett közterület nevét, helyrajzi számát, a fának az ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését; a fás szárú növény darabszámát, faját, fa esetében annak 1 méter magasságban mért törzsátmérőjét; a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével.

A fa kivágása indokolt esetekben (például ha az környezetvédelmi vagy természetvédelmi érdekeket sértene) megtiltható.

A jegyző a fa kivágására felszólítja annak tulajdonosát, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el. Ha a rendelkezésre jogosult az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető, illetve balesetveszélyes fás szárú növény kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a jegyző intézkedik a szükséges munkák elrendeléséről.

A közterületen lévő fás szárú növény engedéllyel történő kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. Telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.

Óvatosan a sóval…

A csúszásmentesítésnél használt só káros hatása közismert, az olvadás után az a felszíni, a felszín alatti vizekbe kerül, károsítja az élővilágot, tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel rongálja az aszfaltot, a betont is, és nem tesz jót négylábú kedvenceinkmancsának sem.

Belterületi közterületen – az úttest kivételével – 2010. szeptember 1-től a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti, azaz a só használata a járdákon ettől az időponttól tilos.

Megoldás lehet a kőzúzalék, homok, fahamu, faforgács, zeolit valamint az ún. útkáli használata. A sónál kisebb mennyiség is elegendő belőle, és míg a só csak mínusz 7 fokig olvasztja a jeget, az útkáli mínusz 25 foknál is hatékony még. Ónos esőnél tipikus jelenség a visszafagyás, az útkáli használatával ez elkerülhető, és korróziós hatása is nagyságrendekkel lassabb, mint a sóé.

Az előírások betartására pedig érdemes oadafigyelni, hiszen „aki a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növény telepítésére, fenntartására, kezelésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható” – olvasható a szabálysértésekről szóló Kormányrendeletben.

Megszakítás