Üdvözöljük!

A felszabadult jobbágyok és a föld sorsa

2010 július 09. –
Önkormányzati, települési hírek

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc katonai leverése ellenére sem volt fenntartható a feudális rend korábbi szerkezete, a földesúr-jobbágy alapvető viszony.

Ezt a meghatározó osztályviszonyt kívánta megszűntetni I. Ferenc József császár nyílt parancsa, amelyik 1853. márc. 2-án jelent meg „Az úrbéri kapcsolatból s ezzel rokon jogállapotból eredő viszonyok szabályozása iránti határozatokról” címmel. Ez a császári pátens csupán az „úrbéri földbirtokot” ruházta fel „teljes tulajdoni s szabad rendelkezési joggal”, ekkor lényegében a Mária Terézia-kori telki állomány vált volna a kibontakozó szabadparaszti földtulajdon alapjává.

A peres úton lefolytatott úrbéri viszonyok felszámolásának során azonban a volt úrbéresek mindig igyekeztek több földdel felszabadulni, mint amennyi a szorosan vett úrbéres földterület volt. Néha a legelőkből, rétekből is sikerült többet megkaparintaniuk, mint amennyi feltétlenül járt volna.

Báró Sina Simon 1851-ben vásárolta meg gróf héderváry Viczay Károlytól a Grassalkovich-örökséget, mely uradalmat mintegy évtized alatt a Sinák rendbehoztak. Az ő földesúri idejükre esett a jobbágyfelszabadítás, a földek kiosztása, a tagosítás.

A rendbehozott és jobbágyoktól „megszabadított” gödöllői és hatvani uradalmakat Sina György és fia, Simon 1864-ben eladták a „Société beligique du Credit fonciére et industrielle de Bruxelles” nevű belga banknak. Ettől a banktól, illetve a vele egyesült „General company for the promotion of Landkredit” nevű cégtől az 1867. márc. 22-én kelt szerződés értelmében a magyar állam 1,84 millió forintért megvásárolta a gödöllői és hatvani uradalmat (1868: V. tc.) és azt koronázási ajándékként felajánlotta I. Ferenc Józsefnek. A császár nem fogadta el az ajándékot, csak a gödöllői Grassalkovich kastélyt a hatalmas parkkal és az uradalom vadászati jogát. A gödöllői uradalmat ekkor az elidegeníthetetlen magyar királyi koronajavak állományába vették fel, azaz korodnabirtokká alakították, az a Szent Korona tulajdonába ment.

Csömörön összesen 36 jobbágyteleknyi úrbéres földön szabadult fel a parasztság és indult neki a gazda-társadalom kialakításának. Báró Sina Simon és Csömör úrbéresei között 1862. máj. 15-én jött létre az az örökegyezség, amelyik alapját képezte a jobbágyrendszer helyi felszámolásának. Az 1863-as évben végrehajtották a tagosítást, szerencsére fennmaradt a tagosítás végrehajtási utasítása, mely rendkívül értékes történeti forrás a község életében. A tagosítás végrehajtása ugyanis alapvetően meghatározta a mezőgazdasági birtokviszonyokat és a falu társadalmát egészen az 1945 után bekövetkezett szovjet mintájú tönkretételéig a parasztságnak.

A csömöri volt úrbéresek ugyan panasszal éltek és ezeket 1863. júl. 23-án vizsgálták meg. Kisebb panaszaikat azonnal orvosolták helyben. Felmerült a község részéről, hogy mivel a temető az urasági legelbe esik, ezért oda utat kérnek kiosztani, ami azután meg is történt.

A volt úrbéresek közbirtokosságai általában megérték az I. világháború idejét, a csömöri legelőbirtokosság legelőjét csak 191-ben osztották fel a közbirtokosok között. Az erdő- és tóbirtokosságok – az utóbbi Veresegyházon – működött egészen 1948-ig, a szovjet jellegű termelőszövetkezetek erőszakos szervezéséig. Napjainkban pedig lehetőség van törvény szerint új közbirtokosságok, főleg erdőbirtokosságok szervezésére.

Önkormányzati, települési hírek

Nemzeti Összetartozás Napja

Az önkormányzat az elmúlt évek hagyományaihoz híven 2023.  június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 15.30

Bővebben
Megszakítás