A karácsonyi és újévi ünnepek alatt Csömörön több vadgázolás is történt, az autósok sok esetben bejelentés nélkül hagyták a helyszínen az elütött vadat. Zarándi Györggyel, a Csíkvölgyi Wass Albert vadásztársaság vadász mesterével arról beszélgettünk, mi lehet az oka a szokásosnál több balesetnek, illetve mit tudunk tenni mi, lakosok, hogy a balesetek elkerülhetőek legyenek.
Csömörön a települést körülölelő erdők, mezők vadászati területnek minősülnek. Ha ezeket járjuk, tegyük ezt családunkkal vagy kutyánkkal, mindenképpen tisztában kell lennünk néhány fontos információval. A település környékén, elsősorban a Laky bekötőút, az M0-s szervizút, a Horgásztó környéki, valamint a Kálvária-erdő területén rengeteg őz, vaddisznó, nyúl és fácán él, amelyek élőhelye – miattunk, emberek miatt – az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent. A gázolásos balesetek elszenvedői elsősorban az őzek, akik könnyen megijednek, ha élőhelyükre tudatlanul hatolunk be. Gyakran elég csak annyi, hogy a póráz nélkül sétáltatott kutyánk elered az őz után, s ha vissza is tudjuk hívni az ebet, az őz ijedtében képes a forgalmas bekötőútra kiszaladni, vagy akár egy útjába kerülő kerítésen fennakadni.
Mit tehetünk mi, lakosok a vadon élő állatok és kutyáink védelmében?
– Az erdőben kizárólag pórázon sétáltassuk a kutyánkat! Ez nem csak a vadon élő állatok, hanem saját magunk és kutyánk érdeke is, hiszen ha egy kutya – főleg, ha vadászkutya típusú – megindul, bármilyen jólnevelt is, egyáltalán nem biztos, hogy időben vissza tudjuk hívni. Sok kutya vész el ilyen szituációkban, az űzött vad pedig magának és másoknak is balesetet okozhat.
– Hasznos tudni, hogy a kutya pórázon történő sétáltatása nem csak célszerű az előbb írtak miatt, hanem kifejezetten kötelező jogszabályi előírás is. Egyrészt a település belterületén csak pórázon lehet kutyát vezetni, másrészt természeti területen, védett természeti területen és vadászterületen is tilos a kutyát a pórázról elengedni. Ha olyan helyen sétálunk, ahol elengedhetjük kutyusunkat, halló- és látótávolságon belül kell tartanunk, és folyamatosan figyelnünk kell környezetünket, hogy megelőzhessük a kutya vadak utáni indulását.
– Bárkivel találkozunk, legyen az lovas, kutyás, futó vagy gyermekes család, minden esetben tegyük pórázra kutyánkat, még akkor is, ha szelíd és barátságos a jószágunk. Azaz, tartsuk tiszteletben, hogy van, aki fél vagy idegenkedik a kutyától.
– Ha lóval mennénk ki terepre, szintén ügyeljünk a környéken sétálókra, kirándulókra vagy kutyát sétáltatókra. És ez fordítva is igaz, ha lovasokkal találkozunk, távolodjunk el kutyánkkal tőlük.
– A patakparton és a láp környékén – főként tavasszal – sok madár költi az aljnövényzetben a fiókáit. A fészkek számukra gyakran láthatatlanok, de kutyusunk hamar kiszagolhatja és megzavarhatja a költést. Ha pórázon visszük, ez elkerülhető.
– Ha autónkkal vadat gázolunk, akkor ne közelítsük meg a vadat, és ne próbáljuk hazavinni! Egyrészt ha a vad nem pusztult el, hanem csak megsebesült, akkor kiszámíthatatlan, akár veszélyes is lehet, másrészt a vad az állam, illetve a vadászatra jogosult tulajdonát képezi, tehát az eltulajdonítása bűncselekmény (lopás). Vadgázolás esetén szükséges a helyi vadásztársaságot értesíteni, személyi sérülés esetén pedig a rendőrséget is. Ha a járművezető valamilyen közlekedési szabályt szegett, akkor a rendőrség pénzbírságot is kiszabhat, illetve a vadásztársaság követelheti az elütött vad jogszabály szerinti értékének a megtérítését. A helyi vadásztársaság azonban méltányosan szokott eljárni, nem jellemző, hogy vadgázolás esetén az autósokkal szemben kártérítési igényt támasztana.
Vadgázolást az alábbi elérhetőségeken jelenthetjük:
Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság
Szálas Jenő hivatásos vadász 06 30 409 8478
Mátyás András hivatásos vadász 06 70 455 9640
Zarándi György vadász mester 06 70 326 6481
