A művészeti tevékenység, mint minden emberi tevékenység magában hordozza az ember személyiségformálásának lehetőségeit.
A művészetnek, mint emberi produktumnak az az értéke, hogy az emberhez, az emberről szól.
Alapvető célkitűzésünk, hogy a művészeti oktatás, nevelés sajátos lehetőségeivel, eszközeivel, konkrét művelésével harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív és kulturált embereket neveljünk.
A művészetoktatásban rejlő személyiségfejlesztő, értékteremtő tulajdonságok, készségek kialakításával, elsajátításával el kell érni, hogy a tanulók:
– sajátos, speciális művészeti ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a tanulás során az alkotó művészeti tevékenységgel, az interpretálással együtt járó pozitív élmények átélését, mint az alkotás és a siker örömét, a szépség, az esztétikum katartikus élményét,
– olyan magatartási attitűdökkel és szokásokkal rendelkezzenek, amelyek biztosítékot jelentenek arra, hogy a tanulókban kialakult – a művészetek befogadása, értése, művelése iránti – nyitottság, esztétikai érzékenység nem szakad meg az alapfokú művészetiskolai tanulmányok befejezésével, hanem felnőtt korban is kulturális igényükké, életmódjukká válik.
– A tehetség kibontakoztatásával, életcélt, hivatást formáló lehetőséget biztosít, illetve az általános életet teljesebbé teheti.
A művészetoktatás, nevelés eszközrendszerével hozzájárulhat:
– olyan társadalmi kérdések, társadalmi egészségügyi problémák megoldásához, mint a fogyatékos ill. személyiségzavarral küszködő gyermekek nevelése, beilleszkedése,
– a zene és művészetterápia eszközeivel (pl. zeneterápia) a gyermekek személyiségzavarainak leküzdéséhez, gyógyításához, a gyermekek preventív neveléséhez, pl. bűnmegelőzés.
A művészetoktatásban, nevelésben résztvevő tanulókkal:
– ismertesse meg nemzeti, művészeti kultúránk értékeit,
– a nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulókban erősítse az identitástudatot,
– ismertesse meg az egyetemes művészet legjellemzőbb, legnagyobb hatású értékeit, alkotásait,
– alapozza meg szűkebb és tágabb környezetünk esztétikumának, kultúrájának megismerését.
A művészetoktatás:
– segítse elő a művészeti területekhez kapcsolódó kommunikáció és metakommunikáció megismerését, megértését, a tanulás és alkalmazni tudás révén kulturált magatartás, társadalmi kapcsolatteremtés, együttműködés és párbeszéd kialakulását,
– segítse elő a harmonikus életmód kialakulását, a szabadidő kulturált eltöltését,
– járuljon hozzá a művészeti területek különböző speciális ismereteinek megértéséhez és cselekvő alkalmazása révén az eredményes tanulás, a gyakorlás sajátos módszereinek, technikáinak elsajátításához, az akusztikus, vizuális, motorikus emlékezetbe vésés, megőrzés és felidézés tanulásához,
– ismertesse meg az egyes művészeti területek alapvető ismeretanyagát és technikáit,
– alapozza meg az egyes művészi kifejezési módok elsajátítását,
– bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, értelmi, érzelmi és kifejező képességét,
– készítse fel a kiemelkedő képességű tanulókat szakirányú továbbtanulásra, művészeti pályára,
– készítse fel a tanulókat különböző szintű helyi, területi, országos versenyeken, fesztiválokon való részvételre,
– ösztönözze a tanulókat, amatőr művészeti együttesekbe, önképző körökbe, kulturális körökbe való bekapcsolódásra, részvételre,
– keltse fel a tanulókban a társművészetek iránti érdeklődést,
– alakítson ki a tanulókban olyan belső késztetést, igényt, amelynek révén részt vesznek szűkebb és tágabb környezetük művészeti emlékeinek, értékeinek, népzenei, néprajzi örökségeinek, hagyományainak feltáró és ápoló tevékenységében.
A művészeti – esztétikai nevelés speciális cél és eszközrendszerével értékteremtő lehetőségeivel segítse, egészítse ki a nevelés olyan területeit és ágait mint az:
– értelmi nevelés (pl. megfigyelő képesség fejlesztése, összefüggések felismerése, lényegkiemelés, készségszintre emelés, önálló ismeretszerzés fejlesztése, logikai, kreatív gondolkodásmód megszerzése, olvasási, számolási készség segítése),
– érzelmi, akarati nevelés (pl. a helyes önbecsülés, önértékelés, dönteni tudás)
– erkölcsi nevelés (kötelesség, felelősség vállalás, hűség, kitartás, bátorság)
– közösségi nevelés (egymásért való felelősség érzés, egymás segítése, társunk eredményeinek, tudásának elismerése, a gyengébbek segítése, felkarolása, közös sikerért, eredményért való munkálkodás, az együttes játékon keresztül az empátia-készség és szituáció-érzékenység fejlesztése)
– mozgáskoordináció (a hangszertanulás mozgásformáin keresztül a fizikai állóképesség fejlesztése).
A művészeti tanulás-nevelés segítse elő:
– a tanulók szocializációját, szociális és társadalmi hátrányainak ledolgozását, kiegyenlítését.
A zeneoktatás, nevelés alapvető feladata:
– a zenei műveltség megalapozása és fejlesztése,
– a zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása),
– a zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése,
– technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása,
– a zenei műszavak és jelentésük megismertetése,
– a zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek megismertetése,
– a főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése,
– rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása,
– a kortárs zene befogadására nevelés,
– a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése,
– az értékes zene megszerettetése, a növendékek zenei ízlésének formálása,
– a tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés, a társművészetek iránti nyitottság kialakítása,
– a zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben, rendszeres hangverseny-látogatás,
– tehetséggondozás,
– a zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra, képzés és idő biztosítása ehhez emelt szinten,
– a növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony, gyakorlásra nevelése,
– a tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése,
– a tanuló felkészítése közismereti iskolájuk, intézményük kulturális iskolai rendezvényeire illetve különböző más szereplésekre is,
– az amatőr zenekarokban, kamara-együttesekben, kórusokban történő aktív részvételre való felkészítés, ösztönzés,
– cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel, közvetlen kapcsolat fiatalokkal.
