Üdvözöljük!

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztek

2022 március 16. –
Önkormányzati, települési hírek

Március 15-én, nemzeti ünnepünk alkalmából tartották meg a községi megemlékezést az önkormányzat és a művelődési ház szervezésében. Az ünnepség keretében adták át a községi díjakat. Idén Csömör Díszpolgára kitüntetésben részesült Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművész házaspár, Bagyánszki Zsolt testnevelőtanár pedig Csömör Községért Emlékérem díjban részesült. Cikkünkben az ünnepség összefoglalója mellett Fábri István polgármester ünnepi beszédét, valamint a kitüntetettek méltatását olvashatják.

Az ünnepség a Petőfi-emléktáblánál  koszorúzással vette kezdetét, ahol a Nemzeti dalt Lukács Ádám,  csömöri fiatal, a Színház és Filmművészeti egyetem diákja szavalta el a Himnusz közös eléneklését követően. A programban a Kramme Teréz Zeneiskola fúvószenekara működött közre.

A koszorúzás után az ünnepség a művelődési ház színháztermében folytatódott, az est háziasszony Huszárik Kata színművésznő volt. A műsorban Kertész Péter színművész  Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című  költeményét adta elő.

Ünnepi beszédet Fábri István polgármester mondott, mely után a  Mátyás Király Általános Iskola 3.c, 5.a, 7.b, 8.a, osztályos tanulói  léptek színpadra, A haza mi vagyunk  című előadásukkal. A gyerekeket  Orosz Zsuzsanna, Hortobágyi Orsolya és Laukóné Kovács Kriszta pedagógusok készítették fel.  Ezt követően adták át a községi díjakat, idén a Várjon Dénes és Simon Izabella zongoraművész házaspár  Csömör Díszpolgára elismerést, míg Bagyánszki Zsolt, az általános iskola testnevelés tanára, kézilabdaedző Csömör Községért Emlékérem kitüntetésben részesült. A díjazottakat Tormay-Lesták Mária alpolgármester méltatta. 

Az est zárásaként a Furmicska Néptánc Egyesület Szabadság, egyenlőség, testvériség,  című táncelőadását tekinthette meg a közönség, melyet Szilágyiné Suba Éva és Szilágyi Zsolt koreográfusok állítottak színpadra.

 

 

Fábri István polgármester ünnepi beszéde 

Tisztelt Csömöri Polgárok! Tisztelt Ünneplő Közönség!

 

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc és az azt közvetlenül megelőző, azt több tekintetben is előkészítő reformkor Magyarország történelmének olyan korszakát jelentik, amely talán a legtöbbet adta a nemzeti megújhodás, a haladás és a hazaszeretet terén az utókor nemzedékeinek. A nyelvújítás mozgalma, Kazinczy Ferenc és tudós társainak tevékenysége nemzeti identitásunk egyik alapkövének, a magyar nyelvnek a modernizálását és a széles, művelt körben történő elterjesztését és elfogadtatását eredményezte. 

A reformkor irodalma, Kölcsey Ferenc Himnusza, Vörösmarty Mihály Szózata a nemzeti öntudat fejlődésének szimbolikus alkotásai. Petőfi Sándor szerelmi és forradalmi költészete a magyar irodalom meghatározó teljesítménye.

Széchenyi István lelkesedése a Magyar Tudományos Akadémia megalapításán, a „legnagyobb magyar” elméleti munkássága a politika- és gazdaságtudomány területén a magyar tudomány történetének meghatározó elemei; a dunai és a balatoni gőzhajózás szintén őáltala szorgalmazott elindítása a hazai közlekedés- és ipartörténet korszakos jelentőségű eseménye volt. 

Kossuth Lajosnak, a forradalom és szabadságharc vezető alakjának két évtizedes küzdelme a politikai harcok színterének számító pozsonyi országgyűlésben a kárpát-medencei politikatörténet elemi erejű és máig ható közéleti teljesítménye.

Legalább ennyire meghatározó számunkra, természetesen, a forradalom és szabadságharc legfontosabb történéseinek, katonai eseményeinek emlékezete. 

A széles Kárpát-medencében minden magyar iskolás számára a márciusi ifjak testesítik meg a lelkes forradalmárokat.

A március 15-én büszkén hordott nemzeti színű kokárda nemzedékek óta a hazafiasság, a nemzeti elköteleződés és a polgári forradalom szimbóluma Magyarországon. 

A tavaszi hadjárat dicső csatáit számos irodalmi és filmművészeti alkotás örökítette meg, mint ahogy a Magyar honvédelem napját is Buda várának 1849. május 21-ének sikeres visszafoglalására emlékezve ünnepeljük.

A híres, győztes isaszegi csata emlékét a Csömörhöz közeli kisváros dombtetőjén található Honvéd-szobor hirdeti.

A szabadságharc nemes erdélyi és székely küzdelmeiről szólnak a lengyel származású Bem tábornok legendás haditettei és Gábor Áron rézágyúi egyaránt.

A végsőkig történő kitartást testesítik meg számunkra Klapka György és a bevehetetlen Komáromi erőd védői.

És bizony, a szabadságharc bukását jelképező események is ugyanígy szerves részét képezik a nemzeti emlékezetnek:

Petőfi halála az orosz dzsidások között,  a világosi fegyverletétel, az aradi vértanúk, amely után október 6. immáron hivatalosan is nemzeti gyásznap Magyarországon. 

Az Erdélyben található Világos a szabadságharc végső katonai leverésének helyszíne. A magyar haderővel szemben győzedelmeskedni önmaga erejéből nem tudó Habsburg birodalom utolsó esélyként a hatalmas orosz birodalom fegyveres beavatkozását kérte a magyar szabadságharc leverésére. És az akkori nagyhatalmi alkukat, ma úgy mondanák sokan, „geopolitikai érdekeket” figyelembe véve, ezt meg is tette I. Miklós orosz cár. 

A XIX. század gúnyos karikatúráin ábrázolt orosz medve egy évszázaddal később ismét visszatért a magyar földre:

1945-ben felszabadította ugyan az országot a náci megszállóktól, de egyúttal hosszú évtizedek igájába hajtotta a Kárpát-medencében élő népeket. 

1956-ban pedig ismét az orosz hadsereg tankjai verték le a magyar forradalmat és a szabadságharcot.

És a mai valóság. Oroszország a keleti szomszédunkban, Ukrajnában 2022. február 24-én kíméletlen, már eddig is sok ezer halálos áldozattal járó katonai inváziót indított egy független, szuverén ország ellen, ahol közös határunk mentén jelentős magyar nemzetiségű polgár él, és ahonnan mostanáig már milliók menekültek külföldre, több százezren Magyarországra, akik közül nem kevesen Csömör szolidáris családjainak otthonaiban vagy éppen az önkormányzati szükségszállásokon kaptak menedéket. 

Az ukránok, Zelenszkij elnök vezetésével, hősiesen védekeznek az orosz hadsereg hatalmas túlereje és könyörtelensége közepette is. A katonai rombolás és mészárlás megkezdése előtti hetekben a moszkvai vezetés hivatalosan is megkérdőjelezte a magyar emberek millióinak az 1997-es népszavazással kinyilvánított akaratát és a magyar országgyűlés döntését az észak-atlanti katonai szövetség, a NATO-hoz történő csatlakozáshoz. Tette mindezt ismét ún. geopolitikai érdekre hivatkozva.

Az ukrajnai katonai inváziót elrendelő és a mostani órákban is ártatlan emberek gyilkolását vezénylő orosz diktátor, akinek a nevét Magyarország jelenlegi vezetői valami miatt hetek óta nem merik kiejteni, tehát ez az orosz diktátor, Vlagyimir Putyin néhány napja gratuláló levelet írt a múlt héten megválasztott magyar köztársasági elnöknek, Novák Katalinnak. Ebben a kölcsönösen előnyös orosz-magyar kapcsolatokról ír…

Dédszüleink, nagyszüleink, szüleink életük egy jelentős részét voltak kénytelenek leélni ezekben a „kölcsönösen előnyös kapcsolatokban”, a híres „orosz-magyar barátság” szorításában. 

Ők tudják, de mi is tudjuk, mit is jelent ez valójában. Éppen ezért köszönjük, de, vagy inkább üzenjük: ebből a fajta barátságból nem kérünk!

Mi már ugyanis választottunk: 

(I.) Szent István király erős és sikeres Magyarországát; 

a Kossuth és Petőfi által megálmodott független és szabad hazát;

a Széchenyi István által megalapozott kiművelt és fejlett országot;

a szolidáris, együttműködő, békét teremtő és azt mindig megóvó, virágzó Európát.

 

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!

 

Idei kitüntetettek

 

Simon Izabella Csömör Díszpolgára kitüntetett

 

Simon Izabella 1969 decemberében született Miskolcon. Egy Borsod megyei községben, Gesztelyen járt általános iskolába. 

Egészen kicsi kora óta mágnesként vonzódott a zenéhez. Esztergályos édesapja, Simon István ezermester kezeivel egy hintát varázsolt a kertjükbe, és ő órákat tudott eltölteni úgy, hogy hintázás közben énekelt. Édesanyja, Kőrösi Erzsébet, aki adminisztrátorként dolgozott, felfigyelt erre és rögtön megérezte, hogy a kislánya világa a zene. A faluban, ahol éltek, nem volt zeneiskola, ezért édesanyja összetoborozta a falu kisgyerekeit, akik Izabellával és István bátyjával együtt magánúton kezdtek zenét tanulni. 

Később Miskolcra járt zeneiskolába, majd amikor 13 évesen felvették Budapestre a Zeneakadémia előkészítő tagozatára, a különleges tehetségek osztályába, nagymamája költözött fel vele a fővárosba.

Minden hálája szüleié és nagyszüleié, enélkül a hihetetlen családi összefogás nélkül ma nem járhatná az útját.

Alap- és középfokú tanulmányai után 1984 és 1991 között a Zeneakadémián folytatta felsőfokú zenei tanulmányait, és itt találkozott férjével is.

Simon Izabella a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte diplomáját Kurtág György, Rados Ferenc, Jandó Jenő és Falvai Sándor tanítványaként. 

Diplomája megszerzése óta rendszeres fellépő vendége a legrangosabb nemzetközi fesztiváloknak, mint például a Schiff András és Heinz Holliger vezette Ittingeni fesztiválnak, a Salzburgi Ünnepi Játékoknak, a Bonni Beethovenfestnek, a híres amerikai Marlboro Fesztiválnak vagy Új-Zélandon a Nelson Festiválnak. Fellépett a világ leghíresebb koncerttermeiben a Wigmore Hallban (London), a Carnegie Hallban (New York) vagy a Tonhalle-ban (Zürich), olyan művészekkel, mint Heinz Holliger, Steven Isserlis, Miklós Perényi, Christoph Richter, Radovan Vlatkovic.  Különösen fontos feladatának tartja a dalirodalom népszerűsítését, melyet jól mutatnak Sass Sylviával, Rost Andreával, Ruth Ziesakkal és Hanno Müller-Brachmannal való közös fellépései. Szólistaként a magyar zenekarok mellett olyan világhírű nemzetközi zenekarokkal lépett fel, mint a Kremerata Baltica, a Chamber Orchestra of Europe, a Camerata Bern, Musikkolegium Winterthur Orchester. Férjével, Várjon Dénes zongoraművésszel, itthon és külföldön egyaránt, négykezes és kétzongorás fellépéseket is tartanak. Az utolsó évtizedben több nemzetközi kamarazene fesztivált szerveztek és vezettek együtt. Közösen művészeti vezetői a Zeneakadémia nagysikerű kamarazene fesztiváljának, a „Kamara.hu”-nak. Lemezfelvételei készültek Várjon Dénessel (A Nagy Fuga; Hungaroton), Rost Andreával (Bartók, Kodály, Ligeti dalok; Warner), Sass Sylviával (Liszt és Schubert dalok, Cant Art).2015-től nagysikerű gyerekkoncert sorozata indult, melyben a klasszikus zenét a középpontba állítva a társművészetek segítségével kalauzolja a gyerekeket a művészetek világába. Nagysikerű new york-i 92Y koncertterembeli fellépése után 2010-ben meghívták a világhírű amerikai Bard Egyetemre, ahol vendégprofesszorként tanított. A kamarazenét népszerűsítendő, az ő ötlete alapján került megrendezésre a Kamarazene Éjszakája Budapesten, olyan rangos művészek közreműködésével, mint Steven Isserlis vagy Rados Ferenc. Férjével, Várjon Dénessel 25 éve élnek Csömörön, tájaink nyújtotta természetes környezetben találnak nyugalmas hátteret mozgalmas életükhöz. A művésznő szenvedélyes érzékenységgel fotózza a Csömöri-patak és a Horgásztó környékét. Kislányuk, Lincsi ide született, általános iskolába is ide jár, és a zeneiskolánknak ma is tanítványa. Nemzetközi fellépéseik, „utazó” életmódjuk, sűrű elfoglaltságuk ellenére szívesen kapcsolódnak be a helyi kulturális programokba, szerényen, olykor szinte észrevétlenül. Segítőkészségük, községünkben vállalt közösségi szereplésük megmutatkozik a helyi református gyülekezetnél tett szolgálataikban, az úrnapi virágszőnyegen való segítségükben, vagy a rászorulóknak nyújtott adományaikban. Jótékonysági hangversenyt rendeztek 2014-ben a református templom építéséért; az ő jótékonysági hangversenyük nyitotta meg a Szent István-szobor adománygyűjtését 2019-ben.

Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Simon Izabellának, több évtizedes kimagasló zongoraművészi és előadói tevékenységének, valamint településünk közösségi és kulturális életében végzett önzetlen munkájának elismeréséül, a település jó hírének öregbítéséért Csömör Díszpolgára címet adományozott.

 

Várjon Dénes Csömör Díszpolgára kitüntetett

 

Az 1968-ban született, feleségével, Simon Izabellával 25 éve Csömörön lakó zongoraművész a nemzetközi komolyzenei élet egyik legizgalmasabb és legelismertebb résztvevője. Igazi univerzális művész: kiváló szólista, elsőrangú kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője, elismert pedagógus.

1991 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

Kamarazenészként nemzetközileg a legnagyobbak között tartják számon.

Munkásságát Liszt-, Veress Sándor- és Bartók-Pásztory-díjjal, majd 2020-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Sajnos a művész enyhébb, influenza jellegű betegsége miatt  március 15-én nem tudta átvenni a kitüntetést.  Innen is mielőbbi gyógyulást kívánunk neki és reméljük, a közeljövőben, szintén ünnepélyes körülmények között, egy másik települési rendezvényünkön, az ilyenkor szokásos méltatás mellett átadhatjuk neki a díszpolgári emlékérmet. A kitüntetett méltatását a díjátadás után tesszük közzé.

 

Bagyánszki Zsolt Csömör Községért Emlékérem kitüntetett

 

Bagyánszki Zsolt 1973. március 19-én született, tősgyökeres csömöri családban. Édesanyja Erdélyi Teréz a mezőgazdaságban dolgozott. Édesapja, Bagyánszki György szerszámkészítő munkája mellett meghatározó játékosa volt az országban sokáig egyedüli községi együttesként az első osztályú bajnokságban szereplő, legendás csömöri kézilabda csapatnak. Testvérbátyja, György szintén sokat segíti a helyi kézilabda szakosztály munkáját. 

Csömörön járt általános iskolába 1979-1987 között. Középiskolai tanulmányait a fővárosi Dózsa György Gimnázium testnevelés tagozatán végezte, ahol 1991-ben érettségizett. Felsőfokú tanulmányait 1991-1995 között a Magyar Testnevelési Egyetem testnevelő és gyógytestnevelő szakán folytatta. Ezt követően 1996-1998 között az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán történelem szakán is szerzett diplomát. Végül 1999-ben megszerezte kézilabda szakedzői oklevelét a Magyar Testnevelési Egyetemen.

1997 óta, immár 25 éve tanít gyermekkori alma máterében, a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolában testnevelést és történelmet. Emellett 20 éve a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségtudományi Karán tanít testnevelést. 

Felesége, a Szarvasról származó Prjevara Györgyi, szintén tót gyökerekkel és pedagógus végzettséggel rendelkezik. Jelenleg a Csömöri Rózsakert Evangélikus Óvodában hitoktató. Két gyermekük van, a nyolcéves Eszter és a hétéves Anna.

Bagyánszki Zsolt életében a kézilabda meghatározó szerepet tölt be már gyermekkorától kezdve. 13 évesen lett igazolt játékosa a helyi Csömöri Községi Sport Körnek. Egy rövid megszakítást leszámítva egészen 43 éves koráig játszott a csömöri kék-sárga együttesben. 2001-ben tagja volt a nemzeti bajnokság első osztályába ismét visszakerült csapatnak.

Édesapja nyomdokain járt akkor is, amikor fontos szerepet vállalt a helyi utánpótlás nevelésében, mely munkát pedagógusi pályafutásával egy időben, 1997-ben kezdte meg.

Edzőként 2005-ben az ország legjobb 8 csapata közé vezette a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola csapatát. 2006-ban országos III. helyezést ért el a Csömöri KSK serdülő csapatával. 

Az utánpótlás mellett a felnőtt együttes irányításában is többször vállalt szerepet. 2000-ben a Csömöri KSK felnőtt férfi kézilabda csapatának edzőjeként az NBI/B-ben ezüstérmet szerzett. Jelenleg tíz éve a hazai csapat vezetőedzője.

Az egész hazai kézilabda társadalomban ugyanaz a kép él róla, mint saját korábbi és jelenlegi játékosai között: kérlelhetetlenül következetes edző, aki csak az elvégzett munkában hisz és akinek a tanítványai a kiemelkedő intenzitású edzésmunkának is köszönhetően a végsőkig küzdenek, soha nem adják fel.

Edzői pályafutását már eddig is több díjjal ismerték el.

2013-ban Fábián Ferenc díjban részesült a helyi kézilabda utánpótlásban végzett sikeres munkájáért. A Csömöri KSK szakosztályai közötti versenyben többször is az év edzője díjat érdemelte ki.

2016-ban pedig, elsőként, a Sulyánszki Dezső Díjat ítéltek oda részére, amellyel az év Pest megyei kézilabda edzőjét díjazzák.

Bagyánszki Zsolt aktív a nagyközség közéletében is. 2002-ben és 2006-ban az önkormányzati képviselő-testület tagjának választották a csömöri polgárok, ahol többek között az ifjúsági és sport bizottság elnökeként dolgozott. A helyi iskolai közösség aktív, ismert és elismert tagja, aki a közvetlen tanári munkáján kívül több más területen is rendszeresen közreműködik a kezdeményezések sikerében. Ezek közé tartoznak például azok a korábbi kulturális kezdeményezések is, amelyekben szervezőként és szereplőként is részese volt az iskola diákjai és tanárai által előadott két, feldolgozott musicalnek. 

Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Bagyánszki Zsoltnak, a nagyközség sportéletében és a helyi kézilabda utánpótlás terén végzett kiemelkedő színvonalú, példamutató és önzetlen tevékenységének elismeréseként Csömör Községért Emlékérmet adományozott.

Megszakítás