Üdvözöljük!

Az egyházak és az ünnepek

2010 július 09. –
Önkormányzati, települési hírek

A néppel együtt természetesen az egyházak is megsínylették az I. világháború és az un. forradalmak időszakát és annak következményeit.
Általános volt a vallásos élet hanyatlása, különösen az ifjúság körében, a közerkölcs is süllyedőben volt, már csak azért is, mert a kettő szoros összefüggésben van keresztény országban.

A lelki élet romlása mellett az anyagi romlás sem kerülte el a vallási közösségeket, ezért ezek nehezen tudták fenntartani templomaikat is. Legérzékenyebb veszteség volt a harangok elvitele a háború céljaira. Az evangélikusok elveszett két harangjuk pótlására már 1920-ban gyűjtést szerveztek, a képviselőtestületet ugyan nem keresték meg, de az 1920. júl. 26-án elhatározta, hogy erkölcsi kötelessége a harangok dolgában kéretlenül is segíteni.

 

Végül a két harangot rendeltek meg Budapesten Szlezák László harangöntő cégénél, melyet 1920. okt. 3-án istentisztelet keretében átadtak rendeltetésüknek. A magyar nyelvű beszédek mellett elhangzott Benczik Aladár, csővári lelkész szlovák nyelvű beszéde is.

A vallásos élet egyik nagyobb eseménye volt a váci püspök bérmálása Csömörön 1921. okt. 6-án. Ennek a korszaknak kiemelkedő egyházi személyisége volt Csömörön Kratochwill József esperes plébános.

A képviselőtestület 1922. aug. 17-én díszközgyűlést tartott abból az alkalomból, hogy Kratochwill plébános 50 éve lelkész és 38 éve Csömör katolikus egyházi vezetője. A méltató beszédekből kitűnt, hogy 1884. jún. 8-án érkezett csömöri állomáshelyére, 1914. jún. 25-én 30 éves itteni működése elismerésére díszpolgárrá választották. A magyar nyelvűséget

 

1917. aug. 20-án hirdette ki a templomban a szószékről, mely a képviselőtestület 1917. jún. 29-i határozata nyomán valósult meg. Kratochwill plébános a kommunizmus bukását 1919. aug. 20-án Tedeum tartással, fénnyel-pompával ünnepelte meg a csömöri néppel.

A díszközgyűlés elhatározta, hogy emléktáblát helyez el a plébánia falán Kratochwill esperes plébános érdemeinek a megörökítésére. A plébános 1926. jan. 8-án hunyt el.

Bucsányi Sándor plébános érkezett a helyére 1926-ban, aki Vácrátóton született 1886-ban, Vácott végezte a gimnáziumot és teológiát, 1911-ben áldozópappá szentelték. Bucsányi nagy energiával fogott hozzá a templom és a katolikus iskola rendbetételéhez, felújításához és bővítéséhez. Kántortanító Vadkerty Zsigmond volt az 1930-as években.

Az evangélikus egyházközség 1916-tól önálló Csömörön, előtte Cinkota leányegyháza volt. Lelkésze kisjeszeni Jeszenszky Gyula, aki 1879-ben Zólyomban született, 1899-ben Selmecbányán érettségizett, 1903-ben teológiát végzett Eperjesen. Csömörre érkezett 1916-ban, első dolga volt a harangok pótlása, a templom és tornyának megjavítása és a lelkészlak kibővítése.

Az izraelita fiók hitközsége Csömörön a gödöllői hitközséghez tartozott, az Országos Izraelita Iroda alapszabályzata szerint működött és kongresszusi alapon állt. Imaháza Csömörön 1906-ban épült fel közadakozásból.

 

Elnöke Lőwy Dávid, aki 1895-ben Csömörön született, érettségizett Budapesten, ahol mészáros ipart is tanult. Kezdetben apja üzletében dolgozott Csömörön, ahol 1923-tól önálló mészáros iparos. Az I. világháborúban az olasz fronton harcolt, súlyosan megsebesült, 1918-ban 60%-os rokkantként szerelték le.

Az izraelita fiók hitközség titkára 1931-ben Politzer Ármin, pénztárnoka Heisler Sándor, ellenőre Quitt Géza. Az izraelita hitközség a háborús években egyre inkább korlátok közé szorult, majd 1944-ben a zsidók nagyobb részének deportálása következtében megszűnt.

Az egyházak működésükhöz bizonyos földvagyonnal rendelkeztek már Szent István királyunk törvényei óta. Társadalmi feszültségek korszakaiban az egyházi birtokok is irigység tárgyát képezték. Általában az egyházi vagyonról túlzott vélekedések kaptak lábra, amikor a népnek szenvedéseket kellett elviselnie. Tekintve, hogy a csömöri egyházak iskolákat tartottak fenn és egyéb népfenntartó tevékenységet is végeztek, birtokaikat nem tekinthetjük túlzott mértékűnek.

A Szentháromság vasárnapja a pünkösd utáni első vasárnap, az ezután következő csütörtök az Úrnapja változó naptári ünnep. A csömöri úrnapi körmenet hagyománya régi és messze földön híres. A Magyar Világhíradó, amelyik tulajdonképpen a Magyar Filmhíradó volt, 1936. június 3-i jelenetében közvetítette a csömöri úrnapi körmenetet, amelyen a csömöri nép festői népviseletben kísérte a virágszőnyegen haladó körmenetet.

Ezen a napon Krisztus titokzatos testét, az Oltáriszentséget ünnepli az egyház. A fényes külsőségek között rendezett körmenet a XIV. században Németországban jött szokásba. Itt állítottak először négy oltárt a körmenet útjára, 1820-ban ezt a szokást Róma is jóváhagyta. Az ünnep leglátványosabb alkotása a virágszőnyeg, melynek két oldalán halad a menet.

A csömöri népi emlékezet szerint a Buda környéki németség (Budaörs, Budakeszi) bevándorlásával honosodott meg ez az úrnapi körmenet Csömörön a XIX. század első felében. Ez a tradíció a szó szoros értelmében kivirágzott a községben, jó talajra hullott ebben a több szempontból is vegyes lakosságú településen.

Megszakítás