Nem működhetne tovább a művelődési ház, a könyvtár, a helyi sportélet, a kulturális élet. Ezenkívül az egyházi és a civil szféra minden csoportja elveszíthetné a támogatását 2021-ben. Nem valósulhatna meg továbbá semmilyen helyi fejlesztés, útépítés, intézményi felújítás. A helyi járványügyi feladatokra sem lenne semmi pénz: tesztelések, védőeszközök, intézményi fertőtlenítések stb.
Parragh László, a Magyar Iparkamara elnöke a napokban jelentette be, hogy a Kormánnyal dolgoznak ezeken a terveken. 2021-től a vállalkozások iparűzési adójának és minden egyéb helyi adónak a felfüggesztését tervezik, a járványra hivatkozva. (A gépjármű adónál is ez volt az érv néhány hétig, aztán kiderült: végleg elvették azt a településektől.)
Minden magyar önkormányzati szövetség, beleértve a fideszes vezetésű TÖOSZ-t és a civil vezetésű MÖSZ-t is, egységesen tiltakozik a tervezet ellen. A tanácsi rendszer kezdeti idejére jellemző, a bolsevik típusú államközpontú működtetést eredményező javaslatot a Magyar Iparkamara terjeszti elő, de valójában a Kormányban dolgoznak rajta, hiszen a vállalkozói érdekképviselet terén szinte láthatatlan tevékenységet végző, ám a kötelező kamarai tagdíjat behajtó kamarának nem lenne ilyen előterjesztési joga az Országgyűlésben.
Az elmúlt években az önkormányzatoktól elvették a teljes személyi jövedelemadó bevételt, a gépjárműadót, az iparűzési adó pedig egyre nagyobb részét vonták el az átlag fölött termelő településektől, így Csömörtől is (2021-ben 200 millió Ft-ot). Most minden adóbeszedési lehetőséget elvennének. Fábri István polgármestert kérdeztük, hogyan érintené a nagyközséget, ha az elvonási terveket végrehajtanák.
– Pontosan ugyanúgy, ahogy minden más, helyi adóbevétellel rendelkező települést. Vagyis ellehetetlenül az eddigi színvonalú működés, a település önállósága valójában megszűnik. Ez igaz már akkor is, hacsak a tervezett elvonások fele megvalósul. Csömör 2020. évi éves költségvetése 2,6 milliárd forint, ebből a helyi adóbevételek 1,3 milliárdot tesznek ki. Vagyis a teljes bevételünk felét vennék el. Az adóbevételeinkből tudtuk eddig a hazai átlagnál lényegesen magasabb színvonalon biztosítani, elvégezni a kötelező feladatokat – pl. óvoda, hivatal, településgondnoki munkák, útfejlesztések, szociális segélyezés, idősek gondozása –, továbbá olyan, nem kötelező területek támogatását biztosítani, amelyekre máshol semmi, vagy sokkal kevesebb pénz jut: pl. művelődési ház és könyvtár működtetése, kulturális élet, sportcsarnok, szabadtéri sport pályák, sportszakosztályok, civil és egyházi közösségek támogatása, nagyrendezvények megszervezése, illetve saját fejlesztések, játszóterek, utak, járdák építése stb. Mindezekre a javaslat szerint semmi nem maradna, vagy csak egészen minimális összegek.
Ez hihetetlenül hangzik, tényleg ez lehet a cél, ezek a tervek?
Nemsokára kiderül, hogy dönt a Kormány. Lehet, hogy ennek csak a fele valósul meg, de az is óriási veszteség a csömöri embereknek, a nagyközség működtetésének. A tragédia az, hogy ebből az látszik: a Kormány nem bízik a magyar emberekben, a magyar polgárok által választott helyi vezetésben, még akkor sem, ha azok a kormánypárt tagjai. Nem sok szeglete van Európának és a fejlett világnak, ahol nem úgy gondolnák, hogy az adott településen élő emberek tudják legjobban, hogy helyben mire érdemes költeni az adóforintokat, nem pedig a járási vagy megyei hivatalokban, pártközpontokban. És helyben tudják is ezt a legjobban számon kérni a vezetőkön. Mert sajnos e felé mennek az átalakítások már egy jó ideje, akár a hatósági-döntési jogok elvétele, akár az adóbevételek elvétele terén. Ez elkezdődött már a kétezres évek kormányai alatt, pártállásra való tekintet nélkül, az utóbbi években pedig mindennél jobban felerősödött. Az, amin az elmúlt 30-35 évben a különböző településvezetők dolgoztak, hogy minél több vállalkozás telepedjen le a településen, munkahelyeket és adóbevételeket teremtve, most összeomolni látszik. Nem mellesleg: a vállalkozások letelepítése sok pénzbe, energiába került mindenütt az önkormányzatoknak, amellett, hogy sok negatív kísérője is van a cégek működésének, mint pl. a nagy teherautó forgalom, a zaj, a környezetszennyezés, a zöldterületek csökkenése, amit a településen élőknek kell elviselni.
Mit tervez az önkormányzat, ha mégis bekövetkezik ez a hatalmas mértékű elvonás?
Egyelőre úgy tűnik, hogy csak a kamara nagy formátumú embereivel tárgyal a Kormány, a fideszes vezetésű önkormányzatokkal sem hajlandó leülni egyeztetni, hiába a tény, hogy az önkormányzatok képviselik a településükön élő 10 millió embert. Bízom benne, hogy sikerül visszavonatni ezt az értelmetlen és az emberek hétköznapjait fölöslegesen megnehezítő javaslatot.
Bármi is lesz, nekünk az a dolgunk, hogy a település számára a legjobbat biztosítsuk az új lehetőségek között is. Mi ezen leszünk.
