Csömör Nagyközség Önkormányzata idén rendhagyó módon az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségen adta a Csömör Díszpolgára kitüntetéseket.
Mandur László méltatása:
- február 12-én született Csömörön, a Vörösmarty Mihály utca 12. szám alatt található szülői házban.
Apai ágon nagyszülei tősgyökeres csömöri, római katolikus tótok, akik saját földjeiken gazdálkodtak. Anyai ágon nagyszülei mogyoródiak, félig magyar, félig sváb római katolikusok. Anyai nagyapja kézművességével és híres cimbalmos tudásával boldogult.
Édesapja Mandur Ferenc, műszaki tisztségviselőként dolgozott a XVI. kerületi Ikarus gyárban. Édesanyja Witler Ilona, két fiú és egy lány gyermekével otthon varrt, majd az AFIT-nál szerszámkiadóként dolgozott.
Felesége, dr. Lantos Erzsébet ügyvéd. Három gyermeket neveltek fel: Zsófi közgazdász, Attila vegyészmérnök közgazdász, Melinda angol-olasz szakos gimnáziumi nyelvtanár.
Mandur László Csömörön járt általános iskolába, majd a Budapesti Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában érettségizett. Felsőfokú tanulmányait Győrben, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán végezte, ahol 1979-ben mérnöki diplomát szerzett. Később, 1991-ben okleveles közgazdászként diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1992-ben mérlegképes könyvelői szakképesítést is szerzett.
1979-től a Betonútépítő Vállalatnál dolgozott, ő volt a Ferihegy II. repülőtér építésvezetője. 1989-2002 között több céget is vezetett, pl. Budapest Rádió Kft., Antel Invest Kft., Honline Kft., Trangon Bt..
Tagja a Magyar Közgazdasági Társaságnak, a Közlekedéstudományi Egyesületnek.
A következő évtized kiemelkedő időszak volt életútjában, hiszen 2002-től 2013-ig országgyűlési képviselőként dolgozhatott.
Már a 80-as, 90-es évektől aktív szerepet vállalt a közéletben, több szervezetben vezető tisztséget töltött be. 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapítói között szerepelt. 1998-2000 között a párt országos közgazdasági tagozatának társelnöke volt.
1994-ben Budapest Főváros III. kerületében önkormányzati képviselőként tevékenykedett, mint frakcióvezető.
2002-ben a budapesti pártlistáról jutott a Parlamentbe, ahol az Országgyűlés alelnöke lett. 2006-ban e kiemelkedő jelentőségű posztra újraválasztották, amelyet 2010-ig töltötte be.
2010-2013 között az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoport alelnökeként is tevékenykedett.
2004-ben a Francia Becsületrend Parancsnoki fokozat kitüntetettje lett.
2013-ban a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tagjává választották, mely tisztséget 2019-ig töltötte be.
Mandur László kiváló szakmai és kiemelkedő közéleti tevékenysége mellett a hazai és a nemzetközi fotográfi, fotóművészet elismert személyisége.
14 éves korától vált szenvedélyévé a fotózás. Fotográfiai tudását autodidakta módon fejlesztette. Főiskolai, egyetemi évei alatt sem halványodott a rajongás, a politikai pályára lépve inkább az időhiánnyal kellett szembesülnie.
Az építőmérnöki tanulmányai során megszerzett magas szintű ábrázoló-geometriai és építészrajzi ismereteit tudatosan használja a képalkotói folyamatokban, a kompozíciók kialakításában. Ifjú korában – főleg portréival és városfotóival – helyi és országos fotópályázatokon nyert díjakat. A 90-es évek eleje óta képei és fotóriportjai megjelentek újságokban, folyóiratokban, színházi műsorújságokban, könyvborítókon és koncert DVD-ken. Fotókópiáit több hazai és nemzetközi köz- és magángyűjtemény is őrzi, többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, az olaszországi Pier Luigi Gibelli Gyűjtemény, a chilei Museo Regional de Magellanes. Egyedülálló magyar fotográfiai portrék sorozata a Magyar Távirati Iroda archívumában található.
Munkáit számos önálló és kollektív kiállításon mutatták be. Képeit Revelaciones címmel Bolíviában és Chilében is megcsodálhatták. Első fotóalbuma, egy képregény, amely Vas megyében egy kis falu: Döröske életét ábrázolja, 2011 tavaszán jelent meg. Tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Pulitzer József Emlékbizottságnak.
Tősgyökeres csömöriként aktívan részt vesz közösségünk életében. Országgyűlési képviselőként segítette a Laky utcai Csömöri Nefelejcs Művészeti óvoda megépítését 2007-ben, mint ahogy sokat dolgozott azon is, hogy állami-európai uniós finanszírozással megvalósulhasson az elmúlt évtized legnagyobb települési beruházása, a Laky utcai bekötő út építése.
Csömörön is részesei lehettünk időszakos fotókiállításának.
2019-ben elindította a Kontakt című nyilvános beszélgetéssorozatot a Sinka István Községi Könyvtárban, ahol az est házigazdájaként és szervezőjeként
a legnevesebb hazai fotográfusok a vendégei.
