Lampert ispán a Hont-Pázmány nemzetségből 1124-1131 között alapította a bozóki bencés apátságot, a település neve jelenleg Bzovik Szlovákiában.
Lampert ispán első felesége révén Szent László király sógora volt, ez is befolyásolta abban, hogy a bozóki apátságot Szent István király tiszteletére rendelte és jelentős birtokokkal adományozta meg.
Az adományozott birtokok és részbirtokok sorában szerepel Csömör (Chemer) két ekényi földje. Vagyis Lampert ispán csupán két ekényi földet, azaz 120-150 holdat (35-42 hektár) adományozott ekénként, összesen tehát 240-300 holdat, melyet Gergelytől szerzett.
Ebből az adatból világosan kitetszik, hogy nem az egész Csömört adományozta. Valószínűleg ez volt az egész itteni birtoka, szórványbirtok ez a nagyságát tekintve is és azért is, mert távol esett a Hont-Pázmány nemzetség birtoktömbjétől, illetve a bozóki monostortól.
Bizonyosra vehetjük tehát, hogy Csömör ebben az időben több birtokos kezén volt. A Hont-Pázmány nemzetség a továbbiakban nem szerepel a falu birtokosai között, itteni birtokban megszűnt. A későbbiek során más nemzetség, a Vaja kezén találjuk a falut.
Az 1135-ben kelt oklevelet, amely a bozóki monostor megadományozását rögzítette, 1262-ben átírta IV. Béla király, hogy a bozóki apátságot megerősítse birtokjogaiban. A továbbiakban a bozóki apátság csömöri részbirtokáról nincsenek adatok. Csömör első név szerinti ismert birtokosa tehát bizonyos Gergely volt, ugyanezen birtokrészre második birtokosként Lampert ispán, majd a bozóki apátság következett.
