Üdvözöljük!

Csömör puszta magyar birtokosai

2010 július 09. –
Önkormányzati, települési hírek

A tizenöt éves háború (1593-1606) idején Pest, Heves, Nógrád megyében volt a főhadszíntér, tízezres létszámú seregek vonultak egymás ellen, és csaptak össze az Alföld északi részén. A térségben nagy volt a pusztulás, további falvak néptelenedtek el. Csömör puszta úgy elmerült ebben a történelmi viharban, hogy ebből az időből adatok sem maradtak fenn róla.

A zsitvatoroki béke (1606) után is még évtizedekig magyar földesúr nem tehette be a lábát az oszmán birodalom végvidékén fekvő birtokaiba sem. Végvári katonákat fogadtak fel a falvak, puszták „gondviselésére”, akik pajtásaikkal, csapatosan látogatták meg időnként az elvállalt birtokokat és igyekeztek valami adót, bérleti pénzt beszedni.

Így járt el 1617. szept. 25-én Kassán Wattay János is, aki Tassy János szécsényi végvári tisztet bízta meg Csomád és Csömör pusztáinak gondviselésével, melyet azokban az években állítása szerint a cinkotaiak, fótiak, kerepesiek, rátótiak, szentmiklósiak és sződiek használtak.

 

A Wattay birtokos család sérelme valószínűleg az volt, hogy nevezett helységek nem fizettek vagy nem rendesen fizettek pusztabérletet. A Wattayak mellett mások is birtokoltak Csömörön a XVI. század elején.

Budai Bornemissza Bolgár Pál 1614 körül feleségül vette Toldy Annát, akivel szép hozományt kapott. Második felesége Fridrik Zsuzsanna, aki megint gyarapította vagyonát.

 

Csömör puszta azonban biztos, hogy a Toldy Anna hozományában volt, mert 1638. júl. 1-én PPS vármegye sedriáján Keszi, Csömör és Szentmihály pusztáinak szomszédait tiltotta azok jogtalan használatától. Sajnos, nem beszélnek a források arról, hogy Csömör puszta hogyan jutott a Toldyak birtokába.

Budai Bornemissza Pál első házasságából két lány származott csupán, Anna Wattay Pálhoz, Sára pedig Géczy Gáborhoz ment feleségül. Budai Bornemissza Pál 1636-ban a garamszentbenedeki konvent előtt bevallást tett birtokairól, melyek között szerepel Körtvélyeskeszi (Dunakeszi) falu, Csömör, Sárfő, Szentmihály, Szentlőrinc, Gubacs, Soroksár, Péteri, Oszlár és Vány egész puszták Pest megyében.

Közeledni érezvén halálát, 1661. jan. 27-én végrendelkezett, rövidesen el is hunyt, mert 1661. márc. 14-én már lefolytatták az örökösödési eljárást. Csömör puszta ekkor egészben Wattay Pál, Budai Anna férje kezébe került.

Ez az örökösödés azonban nem volt elég ahhoz – úgy látszik – , hogy Wesselényi Ferenc nádor 1663. jún. 14-én el ne adományozza Csömör, Alberti és Tetely pusztákat Horváth Mátyás kassai strázsamesternek, Viszlay Demeter szendrői hadnagynak és még másik három végvári vitéznek.

Wattay Pál és sógornője Géczy Gáborné, Budai Sára 1663. ápr. 26-án, PPS vm. tisztújító közgyűlésén tiltakoztak is – többek között – Csömör puszta jogtalan használata miatt.

A szomszédokat ugyancsak tiltották 1664. márc. 20-án PPS vm. közgyűlésén a megyében fekvő pusztáik – közöttük Csömör – jogtalan használatától. Kénytelenek voltak ezt megismételni 1664. nov. 6-án az újabb közgyűlésen, amiből arra következtethetünk, hogy a korábbi tiltások nem voltak kellő mértékben hatékonyak. Csömör esetében különösen Rákospalota lakói követhettek el jogtalan határhasználatot.

Pápay János, Wattay Pál ügyvédje 1670. ápr. 15-én kérte is PPS vm. közgyűlésén, hogy az alispán a szolgabírákat maga mellé véve végezze el Wattay Pál Csömör és Szentmihály pusztáinak határjárását Rákospalota felől. A nevezett ügyvéd 1672. ápr. 8-án megint tiltotta palota lakóit Csömör, Szentmihály és Sárfő puszta jogtalan használatától a pusztákra lépő emberek elfogásának és állataik elvesztésének kilátásba helyezésével. Ebből világosan kitetszik, hogy a nevezett pusztákon a palotaiak és mások az állataikat legeltették. Szántóföldi vagy egyéb művelés ezeken a pusztákon akkor még nem folyt.

Az 1676. jan. 17-én Faleken megtartott közgyűlés előtt Wattay Pál panaszt emelt Rácz István lévai katona ellen, aki levelekben fenyegette – többek között – Keszi, Csömör és Szentmihály „helységekben” lakó jobbágyait. A közgyűlés elhatározta, hogy levelet kell írni szabó Mihály gyömrői paraszt kapitánynak, hogy akadályozza meg Rácz Istvánt szándéka véghezvitelében. A lévai katona nyilván hadisarcot vetett ki a nevezett települések jobbágyaira és zselléreire.

Wattay Pál 1676-ban tett panasza azért figyelemre méltó, mert jelzi, hogy pusztáinak, közöttük Csömörnek, a benépesítése már elkezdődött. A török kiűzése előtti két évtizedben ez a jelenség már általános volt Pest megye északi részében.

Csömör benépesítésének lehetősége a megvalósíthatóság stádiumába jutott. Ezt ékesen bizonyítja a Wattay Pál és Géczy Gáborné (Buday Sára) által 1677. márc. 3-án Füleken adott engedély Tőrincsi Gergely kosdi lakos számára. Az engedélyezett jogot nyert arra, hogy Csömör és Szentmihály pusztákat, faluhelyeket, egyiket vagy másikat betelepíthesse és az üresen maradtat továbbra is ingyen legeltethesse. Ezen felül a telepítőt fiúról fiúra szálló adómentesség illette meg.

A váci püspöki dézsmaösszeírás szerint 1673-ban Csömör pusztának a dézsmáját is már bérbe lehetett adni, a rosszul olvasható irat szerint talán „nógrádi” nemesek bérlik.

Buda, Pest és az ország közepe felszabadult a török 150 éves uralma alól, akikor 1686-ban szövetséges keresztény seregek kiverték innen a török seregeket.

A birtokviszonyokat rendezni kellett a visszanyert területeken, megalakult a Neoacquistica Comissio, az Újszerzeményi Bizottmány, amelyik a birtokjogaikat igazolni tudó birtokosokat kötelezte az un. fegyverváltság megfizetésére. Ez azt jelentette, hogy a birtokos osztály tagjai kötelesek voltak hozzájárulni a felszabadító háború költségeihez visszafoglalt birtokai arányában.

Wattay János 1697-ben folyamodott I. Lipót királyhoz birtokaiban való megerősítés céljából. Folyamodásában külön-külön említi a nagyapja, Buday Bornemissza Bolgár Páltól származó birtokokat és apja szerzeményeit. Csömör, szentmihály és Körtvélyeskeszi puszták szerepelnek egyebek mellett ebben a folyamodványban.

A fegyverváltság a lakott helyeken jobbágyonként 6 forint, a puszta telkek után pedig telkenként 15 forint 45 dénár volt. Az 1702. nov. 13-án PPS vm. közgyűlésén kihirdetett, fegyverjog váltság alá eső puszták sorában ott találjuk Csömört is.

Az Újszerzeményi Bizottság tehát a Wattay család birtokjogát elismerte Csömörre és más birtokokra nézve is. Egyedül álló forrás szerint a kalocsai érsekségnek is lett volna valamikor birtoka Csömörön, Cinkotán és Szentmihályon, de ezt nem sikerült igazolni és érvényesíteni a Bizottmány előtt.

Megszakítás