Tisztelt Csömöri Polgárok! Tisztelt Ünneplő Közönség! Augusztus 20-a az alkotás, az értéket teremtő és az értelmes életet megalapozó munka, valamint egy ország, egy államalkotó nemzet valódi, büszke ünnepe.
Sok mindent jelent ez, és mindannyiunknak egy kicsit mást és mást, mint ahogy az ünnepet magát is különbözőképpen éljük meg hazánkban.
Hivatalosan, a jelenleg érvényben lévő törvényi rendelkezés szerint „augusztus 20., az államalapító Szent István (király) ünnepe”.
– Ezer éves államunkra méltán lehetünk büszkék, ez olyan történelmi „teljesítmény” a magyar nemzettől, az országot az évszázadok viharaiban megtartó, itt élő kárpát-medencei népek országalkotó közösségétől, amelynek értéke elvitathatatlan.
– Az 1083-ban szentté avatott I. István királynak kimagasló államalapító tevékenysége mellett meghatározó az egyházépítő munkássága is, így ez a nap a Magyarországi Római Katolikus Egyház fővédőszentjének ünnepe is egyben.
Augusztus 20. szellemi-lelki gazdagsága abban is megmutatkozik azonban, hogy a méltán fontos történelmi vonatkozásokra való emlékezések mellett oly sokan és oly sokféle tartalommal megtöltve magunkénak érezzük ezt a napot szerte az országban.
És igen, az ünnep valódi, széles körű társadalmi megélésében fontosak az olyan kísérő és méltán közkedvelt programok, mint pl. a Budai várban megrendezett Mesterségek ünnepe, az ország tortája verseny (az ország diabetikus tortája verseny) és a központi esemény mellett a sok-sok élményt adó tűzijátékok országszerte – és most tekintsünk el ez utóbbi aktuálpolitikai vonatkozásaitól.
Augusztus 20. szellemi-lelki gazdagságának bizonyítékai az e napi települési események igen változatos tartalmú ünnepi programjai is hazánk, és a szomszédos országok magyarlakta régióinak kisebb-nagyobb falvaiban, városaiban.
Így vagyunk az ünnep megélésével mi is, itt, Csömörön.
A Csömöri Tót Hagyományaink Házában a római katolikus, evangélikus és baptista lelkészek közös liturgikus szolgálata mellett zajló ma délelőtti ökumenikus imaóra, immár másfél évtizede meghatározó eleme a nagyközségi ünnepségsorozatnak. Ez a nap településünkön a gyönyörű csömöri népviselet ünnepe is egyben, egy olyan településen, ahol még több idős embernek köszönhetően a népviseletet az utcán, a hétköznapokban is láthatjuk.
Még ennél is régebbi, több évtizedes hagyomány az egyik legnagyobb községi- társadalmi szervezet, a Turnovszky István Kertbarát Kör által megrendezett kiállítás, ahol évről-évre megcsodálhatjuk a helyi gazdák terményeit itt, a Petőfi Sándor Művelődési Házban.
A régit modern formában újjáteremtő kezdeményezések egyik szép példája pedig, hogy a múlt évhez hasonlóan idén is a Szakicska Házban létrejött Csömöri Kovászolók közösségének tagjai készítették el számunkra a település kenyerét.
Engedjék meg azonban, hogy elidőzzek itt egy pillanatra!
Két évvel ezelőtt, a település első köztéri szobrának, az I. Szent István királyt ábrázoló alkotásnak az avató ünnepségén még lelkesen azt mondtam: „… a helyi gazdák művelik földjeiket, gondozzák kertjeiket, a kiváló minőségű és egészséges termények most is az asztalra vagy éppen a piacra kerülnek;… és mindezen termények termőtalaja a csömöri föld.”
Ám éppen az utóbbi hetek, hónapok szó szerinti és képletesen is száraz valósága kellett, hogy ráébresszen minket: az a Föld, az az ország, az a vidék, amelyet örökségül kaptunk, bizony egyre kevesebbet fog teremni, ha nem kezdünk el máshogy gondolkodni— és persze cselekedni.
Természeti környezetünk óvása, a fenntartható gazdálkodás kialakítása, a környezettudatos életmód immár nem lehet csak az elkötelezett környezetvédők ügye – ez mindannyiunk hétköznapi cselekvésének kell, hogy legyen az egyik alapvetése.
A honfoglaló magyarok letelepedése, a középkor virágzó magyarországi földművelése és környezeti gazdálkodása, majd dédszüleink, nagyszüleink, szüleink gondos és elkötelezett munkája élhetővé, éltetővé, termővé és meg-meg újulóvá tette földjeinket. Legyünk méltók ehhez a hagyományhoz és a ránk bízott örökséget őrizzük meg, fejlesszük tovább, a legfejlettebb és környezetbarát technológiákat!
A követendő irány István király és az őt támogatók számára a keresztény, az akkori viszonyok között modernnek számító Európa volt. Azt gondolom, nem lehet az irány most sem más, mint a modern, hatékony, a szolidaritáson és a leghumánusabb társadalmi értékeken alapuló Európa; olyan országok közössége, ahol az ember minél nagyobb harmóniában él azzal a természettel, amelyet örökségül kapott őseitől, és amelyet gondjára bízott a Jó Isten.
Legyen Magyarország boldog, összetartó, békés és sikeres polgárok országa!
Köszönöm, hogy meghallgattak!
