A 2021-2022. évi megbeszélések után ismét asztalhoz ültek az önkormányzat, a római katolikus és az evangélikus egyházközség képviselői az Emlékmű közben található ravatalozó fejlesztésének kérdésében. Akkor közös költségvállalással, bevonva a temető működtetését végző temetkezési vállalkozót is, több millió forintos értékben elkészült a ravatalozó belső átépítése, segítve a gyászoló családok kulturáltabb ügyintézését, illetve a temetőbe járók és a temetési szertartásra érkezők számára új WC-mosdó helyiségeket alakítottak ki.
A mostani, szerdai egyeztetésen egy nagyobb, fedett terület kialakításáról beszéltek, a szertartásokon résztvevőknek nyújtanak komfortosabb körülményeket. Az utóbbi hetekben több lakossági, vállalkozói, illetve szervezeti megkeresés is történt ez ügyben az egyházak felé. Jelenleg az épület előtti kisebb árkádos rész és egy nagyobb sátor biztosít védelmet a tűző nap vagy az eső ellen, a nagyobb létszámú szertartások esetében azonban a jelenlévők többsége nem fér el a fedett részeken.
A megbeszélésen az önkormányzat részéről Fábri István polgármester, Lesták Mária alpolgármester és Boros Gábor műszaki osztályvezető, a római katolikus egyházközség részéről Baczkó Balázs egyháztanácsi képviselő és Soós Árpád akolitus, az evangélikus gyülekezet részéről Kendeh Péter lelkész vett részt. Az egyeztetésről a temetkezési vállalkozót is tájékoztatják, aki most szabadságát tölti és nem tudott részt venni a megbeszélésen.
A törvényi előírások – mivel 35 négyzetmétert jelentősen meghaladó előtető szerepel az elképzelések között – építéshatósági eljárást tesznek kötelezővé, a beruházást a jelenleg Szentendrén székelő illetékes kormányhivatali szervnél kell engedélyeztetni. A szükséges tervkoncepciók elkészítését az önkormányzat saját költségén vállalja, már csak azért is, mert a közterületen zajló beruházásnak is csak az önkormányzat lehet a hivatalos építtetője. A terv alapján elkészülő költségvetésről, illetve a beruházás finanszírozásáról ismét egyeztetnek majd, de alapvetően hasonló, megosztott költségvállalásban gondolkodnak, mint a korábbi beruházások esetében, bevonva valamilyen szinten a másik két helyi felekezetet is, a református és a baptista közösséget. Az elkészült terveket várhatóan augusztusban véglegesítik újabb egyeztetés során.
A köztemetések lebonyolítása és általában a temető működtetése Csömörön, több mint száz éve kialakult gyakorlat okán, a két temetőrész tulajdonosa, a római katolikus és az evangélikus egyház feladata, mint ahogy az ezekkel járó összes bevétel és kiadás is: sírhelyek lakosok általi megváltása, temetőkarbantartás és temetések lebonyolítása. A két egyház évtizedek óta temetkezési vállalkozót szerződtet a hétköznapi karbantartási, üzemeltetési feladatok elvégzésére, a sírhelyekkel és a temetésekkel kapcsolatos ügyintézésre és a temetési szartartások lebonyolítására.
Az önkormányzat ennek ellenére különböző módon járul hozzá a temető működtetéséhez: pl. gallyazási, karbantartási feladatok elvégzésével, vagy éppen az egyházi tulajdonú ravatalozó felújításához történő anyagi hozzájárulással nyújtott segítséggel.
Fontos lépés volt, hogy korábban megfogalmazódott egy teljes temetőfejlesztési koncepció, amelynek megvalósítási tanulmányát 2014-ben készíttette el az önkormányzat. Ennek legfontosabb elemei a következők:
– Csömöri Községgondnokság kiköltöztetése a temető melletti iparterületről.
– Új községgondnoksági telephely létrehozása a település gazdasági övezetében.
– A kiürített községgondnoksági telephely (kb. 7000 m2) teljes rekultivációja és felajánlása az egyházaknak temető céljára (a katolikus temetőrész lassan betelik; az evangélikus temetőrész már rendelkezik új, bevonható szomszédos ingatlannal).
– A jelenlegi temetőhöz hozzákapcsolt új, üres ingatlanrészen teljesen új, modern ravatalozó építése, távol elhelyezve a közterületektől, utcától.
– A régi ravatalozó épületének hasznosítása temetkezési iroda, WC-mosdó helyiség és eszközük tárolása céljából.
A már tíz éve is több mint 400 millió forintosra becsült fejlesztés jelentős része az önkormányzatot terhelné (új községgondoksági telephely építése, a régebben betonüzemként használt, jelenlegi telephely teljes rekultivációja temetkezési terület kialakítása céljából). A ravatalozó építésének költségeit viselnék az egyházak. A 2016-tól folyamatosan növekvő, drasztikus központi-állami pénzügyi elvonások az ilyen mértékű önerős önkormányzati beruházást ellehetetlenítették, de az egyházak számára sem állt rendelkezésre saját vagy pályázati forrás ilyen célra.
Fábri István polgármester javasolta, hogy a jelenleg sem sokkal jobb pénzügyi kilátások ellenére ismét kezdjenek el intenzíven dolgozni a koncepció megvalósításán, akár több ütemben elindítva az egyes fejlesztési-beruházási elemeket. Ennek érdekében felfrissítik a régi terveket és újabb egyeztetést folytatnak majd ősszel.
