Search

Üdvözöljük!

Search
Search

Gyakran ismételt kérdések

2010 november 19. –
Önkormányzati, települési hírek

Segít az eligazodásban.

A gyermekeimtől ajándékba kaptam egy nagyobb pénzösszeget. Be kell-e ezt jelentenem az APEH-nak?

Amennyiben az ajándékot a gyermekeitől, mint egyenes ági rokonoktól kapta, 2010. augusztus 16-tól kezdődően ajándékozási illeték megfizetésére irányuló kötelezettség nem keletkezik.

Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy – bár a fentebb említett esetben illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján, ha ingó ajándékozása esetén okirat kiállítására ugyan nem került sor, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja, az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

Az Itv. alkalmazásában ingónak minősül a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog.

A jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre vonatkozó bejelentési kötelezettséget 2010. január 1-jét követően írja elő az Itv. 91. §-ának (5) bekezdése. A bejelentés módjára az Itv. 91. § (3) bekezdése az irányadó, miszerint az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóban is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.

Két hete kaptam az APEH-től egy küldeményt. Sajnos későn jutott tudomásomra az érkezés, nem tudtam átvenni a postán egy-két napon belül, csak az érkezéséről szóló értesítést találtam meg. A szolgáltató visszaküldte a feladónak a levelet. Kérhetném, hogy ismét küldjék meg nekem?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 124. § (1) bekezdés alapján az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő 5 napon belül a címzett azt nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak.

Amennyiben a küldemény kézbesítéséhez joghatás fűződik, az Art. 124/A. § (1) bekezdése szerint kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem terjeszthető elő, ha:

– a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy

– önhibáján kívül nem szerzett tudomást a hivatalos irat kézbesítéséről (postai úton történő kézbesítés esetén az irat az adóhatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza).

A kérelmet kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül kell előterjeszteni.

Amennyiben szabályos volt a kézbesítés, és Ön nem élt kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemmel, vagy az elutasításra került, az irat újbóli kiküldése másolat kiadásának minősül. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján az államigazgatási eljárásban a másolat illetéke oldalanként 100 forint. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

Egy munkáltató túravezetőket alkalmaz alkalmi munkára. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 1. §-ának (2) bekezdése szerint az egy naptári napon általa foglalkoztatható alkalmi munkavállalók létszáma 2 fő lehetne, de összesen 15 főt szeretnének alkalmazni, akik különböző napokon egymást váltva végeznék munkájukat. Lehetséges-e, hogy minden napra mással létesítenek alkalmi munkára jogviszonyt, természetesen a 2. § 3. pontjában foglalt időkorlátokat figyelembe véve?

A korlátozás a munkáltatóra vonatkozik, és naptári naponként értendő. Ennek figyelembevételével lehetséges, hogy minden nap más munkavállalót foglalkoztasson a munkáltató, a létszámkorlátot azonban ez esetben is figyelni kell.

Fordított adózás hatálya alá esik-e az ügylet, ha egy vállalkozó építési engedély-köteles ingatlan beruházáshoz állványzatot ad bérbe?

Ha az állvány bérbeadását olyan adóalany végzi, aki (amely) a felállított állvány igénybevételével építési-szerelési, vagy egyéb szerelési tartalmú szolgáltatást nem nyújt, az ügylet állvány-bérbeadásnak minősül. Az építőipari segédberendezések (állványok) bérbeadása nem tartozik a fordított adózás körébe, ezért az állványozó vállalkozó az általános szabályok szerint áfás számlát köteles kibocsátani. [Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pont]

Kell-e áfát fizetni a közcélú adomány után?

Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás [Áfa tv. 11. § (3) és 14. § (3) bekezdés], ezért a közcélú adomány után nem kell áfát fizetni.

Mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége a pénzforgalmi szemléletű adóalanyoknak a meg nem fizetett ellenérték után?

Az ellenérték meg nem fizetése miatt legfeljebb 45 napig „halasztható” az adófizetési kötelezettség, ha a teljesítéstől számított 45. napon az ellenértéket egészben vagy részben nem fizették meg. A fizetendő adót a határidő lejártát követ napon a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani. [Áfa tv. 61. § (3) bekezdés]

Hol teljesül a Közösségen belüli termék fuvarozása két adóalany között?

Adóalany részére nyújtott termék Közösségen belüli fuvarozása esetében a teljesítési helyet a főszabály szerint kell meghatározni. Tehát adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. [Áfa tv. 37. § (1) bekezdés]

Lehet-e az adóalapot korrigálni a tagi kölcsön elengedésével?

2010. január 1. napjától ezen a módon nem lehet csökkenteni az adóalapot. [Tao tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont]

Kifizethető-e a tag részére osztalékelőleg az előző évek felhalmozott eredményéből?

Osztalékelőlegként – a Gt.-ben előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembe vételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [Számv. tv. 39. § (4) bekezdés]

Meg kell-e fizetni a biztosított "segítő családtag" után a szakképzési hozzájárulást az eva-s vállalkozónak?

A segítő családtag munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll a vállalkozóval, és ha a munkavégzésre irányuló megállapodás alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában, munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett, akkor a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett az eva-s vállalkozó. (KSH 2009. január 1-jétől hatályos „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz” című kiadványa)

A bruttó kötelezettség hány százalékát nem haladhatja meg az elszámolt költségek összege a mikro- és kisvállalkozások esetében, ha a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben gyakorlati képzés megszervezésével tesz eleget?

Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százalékát. [Szakhoz tv. 4. § (3) bekezdés]

Megszakítás