AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
Amikor először halljuk a gyermekvédelem szót, attól függően, hogy milyen tapasztalataink vannak különböző dolgok jutnak róla eszünkbe. Ebben a cikkben azt szeretném megvilágítani, hogy a Mátyás király Általános Iskolában, milyen értelemben használjuk ezt a fogalmat, és milyen módon folyik az ezzel kapcsolatos munka.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény kidolgozta a gyermekek védelmének rendszerét, mely több területet ölel fel:
– preventív /megelőző/ gyermekvédelem,
– pénzbeni és természetbeni ellátások,
– személyes gondoskodást nyújtó alapellátás, illetve szakellátás,
– hatósági intézkedések.
Az iskola ebben a rendszerben a preventív gyermekvédelem körébe tartozó feladatokat látja el pedagógiai eszközökkel és módszerekkel. Célja a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében.
A prevenció szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez az iskolai légkör, a tanuló fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása révén, a szülőkkel való kapcsolattartáson keresztül, a diákönkormányzat, a napközi, a változatos szabadidős programok, az oktatásban az osztályfőnöki, etika, egészségnevelési, környezeti nevelési órák rendszere mind-mind a tanuló optimális fejlődését célzó tevékenységek.
Azonban a prevención túl a pedagógusok kötelesek közreműködni a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában és pedagógiai módszerekkel való megszüntetésében is.
Ez a feladat az iskolán belül többféle módon oldható meg, pl. gyermekvédelmi felelős alkalmazásával. Ezt a munkát éveken át beosztott pedagógusok látták el, majdhogynem társadalmi munkában. A gyermekvédelmi törvény életbelépése után kötelezően főállású gyermekvédelmi felelőst alkalmazott iskolánk, idén pedig a törvényi szigor lazulása után, egy új rendszer bevezetésével oldjuk meg a feladatot. Az alapötletet egy holland modell adta, melyben az iskolába bekerülő tanulókról minden szempontból felmérést készítenek, annak alapján egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki és a tanulókat eszerint foglalkoztatják. Bizonyos idő elteltével újabb mérés következik, majd döntés, hogy hogyan legyen tovább. Ez iskolai szinten egy szisztematikus minőségfejlesztési munka is egyben.
Az alapötletet átvéve Belső Gondozási Rendszer néven szervezik iskolánkban az igazgatóhelyettesek a gyermekvédelmi munkát. Az osztályfőnökök segítségével osztályonként nyilvántartást készítettünk azokról a tanulókról, akik az átlagtól megadott szempontok alapján eltérnek. Lehetőleg kerültük a „hátrányos helyzetű gyermek” elnevezést, mert korábban a kiegyensúlyozott nagycsaládban élő gyermekek is ebbe a kategóriába estek.
Átlagtól eltérő tehát a gyermek, ha:
– nagycsaládban él,
– a szülője egyedül neveli,
– tartósan beteg (pl. asztma, cukorbetegség),
– az 1. sz. Szakértői Bizottság szerint sajátos nevelési igényű,
– a Nevelési Tanácsadó magatartási, beilleszkedési és tanulási zavart állapít meg,
– a család nehéz anyagi helyzetű (bár ez nem mindig esik egybe a Gyermekvédelmi
Támogatásban részesülő családokkal),
– képességei miatt tanulási kudarcnak kitett,
– magatartási problémákkal küzd, csavarog, dohányzik,
– a család életvitele, az iskolai élethez való hozzáállása nehezíti a gyermek előmenetelét.
Mivel egy-egy tanuló több területen is érintett lehet, a teljes nyilvántartás alapján az egyes segítő beavatkozások nem aprózódnak szét.
Ezután intézkedési terv készült az osztályfőnökök segítségével minden érintett tanulóval kapcsolatban. Ilyen beavatkozás lehet például, hogy a gyermeknek javasoljuk a felzárkóztató korrepetáláson, fejlesztő foglalkozáson való részvételt; az Alapítványon keresztül anyagi segítséget kérünk számára az iskolán kívüli programokban való részvételhez; fokozottan ellenőrizzük a tanuló hiányzásainak igazolását; segítő beszélgetést kezdeményezünk a szülővel; szorgalmazzuk a különböző szakkörökön való részvételt, Nevelési Tanácsadóba vagy Tanulási Képességvizsgáló Bizottsághoz küldjük a gyermeket, stb.
Negyedévente megvizsgáljuk, történt-e valamilyen változás a gyermek előmenetelében, magatartásában és annak megfelelően döntünk a továbbiakról.
Amennyiben az iskolai lehetőségek alkalmazása nem vezet eredményre, jelzéssel élünk a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Ekkortól válik a gyermek helyzete veszélyeztetetté. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai más eszközök és módszerek alkalmazásával próbálják meg az iskolával együttműködve segíteni a családot, a gyermeket, hogy megszűnjön a veszélyeztetettség.
Reméljük, hogy ez az ismertető bizalmat ébreszt a tisztelt szülőkben az iskolai gyermekvédelem iránt. A gyermeket érintő problémáikkal forduljanak nyugodtan az illetékes osztályfőnökhöz, vagy az igazgatóhelyettesekhez.
Az iskola a szülők nélkül nem tud csodát tenni. A szülőkkel együtt talán igen…
