Asclepias syriaca, azaz közönséges selyemkóró: nem véletlen, hogy szoros névrokonságban van a gyógyítás ókori félistenével, ugyanis egyes vegyületei, állítólag, és megfelelő dózisban, természetes gyógyhatásúak- csakúgy, mint pl. a kígyóméreg. Ugyanis a selyemkóró vagy selyemfű enyhén mérgező tejnedvet termelő növény, emellett sikeresen terjedő, igen ellenálló évelő, melynek őshazája Észak-Amerika. Innen telepítették Európába sokoldalú hasznosítás reményében. A hasznosításból semmi sem lett, ezzel szemben napjainkra kiderült, hogy kedveli új hazáját, és invazív mértékben szaporodik. A manapság egyre gyakrabban használt kifejezés lényege valóban a megszállás, azaz a kontinensünkön, vagy még szűkebben a Pannon régióban nem őshonos, behurcolt faj az őshonos fajok kárára, azokat természetes élőhelyükről kiszorítva terjed, jelentős károkat okozva a természetes ökoszisztémákban. Ez a mutatós lágyszárú méretes virágzattal csábítja a méheket, egyéb beporzókat, melyek közül számosnak ez az utolsó vacsorája/reggelije, ugyanis hatékony ragacsos rovarcsapdaként működik a gyengébb beporzók számára. Gondolhatnánk, hogy ez a természetes szelektáló hatás darwini értelemben remek, azonban érdemes belegondolnunk abba, hogy a selyemkóró nélküli réteken, ligetekben évszázadok óta szívesen pompázó honos vadvirágainkat éppúgy szeretik a beporzók, és ugyanolyan értékes virágméz készülhet ebből a forrásból, károkozás nélkül. Nem mellékes még az sem, hogy növényünk terjedése monokultúrás területeket teremt, nem maradnak meg a sokszínű, időben eltérő virágzású és változatos fajú növényborítások. Ez utóbbi, a biodiverzitás, azaz a biológiai sokszínűség megóvása alapvető érdekünk és feladatunk, ezért a csömöri Öreg-tó környékén, mely védett természeti terület, a nemzeti park támogatásával egy lelkes csapat sikeres tisztogató műveletbe kezdett: első lépésként lekaszálva a már virágzó szárakat, melyet második fázisban, az újrahajtott növényzet célzott vegyszeres kezelése követ majd. Tesszük ezt teljes joggal, mivel a vonatkozó uniós rendelet az invázós fajok között felsorolja ezt a növényt, így a védekezés ellene tagállami és természetvédelmi kötelesség. És végül egy ékes példa a magyar huncutságra: a selyemfűmézet “igazi hungarikumként”, kizárólag itt készült termékként hirdetik, bár a hivatalos Hungaricum listára még nem került fel. Nyilván más tagországok ismerik a rendeletet …
