Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulója tiszteletére március 15-én délután ünnepséget tartottak a Hősök terén és a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az önkormányzat és a művelődési ház közös rendezvénye 16 órakor a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét, majd Dutka Ákos Március 15. című verse hangzott el Ágó Gellért, a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola 7.c osztályos tanulója előadásában.
Ezt követően a Petőfi-emléktáblánál a helyi civil szervezetek és pártok koszorúzással rótták le tiszteletüket, a 1031. sz. Hunyadi János Csömöri cserkészcsapat Soós Árpád cserkészparancsnok vezetése, valamint a Krammer Teréz Zeneiskola Fúvószenekara közreműködése és Szabó Péter vezénylete mellett.
A művelődési házban megrendezett ünnepi műsor Patonai Katalin zongoraművész és Kunszeri Márta fuvolaművész előadásával kezdődött.
Az ünnepség Fábri István ünnepi beszédével folytatódott, melynek teljes szövegét itt olvashatják.
A Madách Színház társulatának tagja, Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő Reményik Sándor verseit szavalta el.
A Furmicska Néptánc Egyesület, valamint a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola 5.b osztályának és énekkarának műsora a forradalom és szabadságharc eseményeinek állított emléket versben, prózában, dalban és táncban. A műsor koreográfusa Suba Éva, az iskolások irodalmi összeállítását Hajdú Ágnes készítette, az énekkart Burillák Angéla tanárnő vezeti.
Az ünnepségen adták át a Csömör Községéért Emlékérmet, melyet idén Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Nagy Évának, Csömör kulturális és művészeti életében folytatott kiemelkedő színvonalú munkájáért, valamint Fogd Józsefnek, Csömör közösségi életében végzett több évtizedes önzetlen tevékenységéért adományozott.
A kitüntetéseket Fábri István polgármester és Hermányos Mária, önkormányzati képviselő, a Népjóléti és Kulturális Bizottság elnökhelyettese adta át. Az érmet Kósa István éremtervező és vésnök készítette. A kitüntetetteket Hermányos Mária méltatta.
Méltatások:
Nagy Éva
Mojzesné Nagy Éva tősgyökeres csömöri lakos, 1954. május 27-én született. Nagy Lajos szabómester és Babits Mária varrónő legkisebb gyermekeként a varrógépek között nőtt fel. Nagymamája kezét fogva már négyévesen sétált az úrnapi virágszőnyeg díszítésekor. Csömörön járt általános iskolába, majd a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Iparművész diplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskolán védte meg. Férje, Mojzes Sándor, belsőépítész alkotótársa és menedzsere is volt, de sajnos 2001-ben hosszas betegség után, 47 évesen elhunyt. Két lányukat ettől fogva egyedül nevelte tovább a művészet vonzásában. Mojzes Dóra öltözéktervező a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, Mojzes Nóra lakberendezés-, stílustervező a Krea Művészeti Iskolában diplomázott. Mindketten ismert alkotókká váltak szakterületükön.
Nagy Éva évekig „szabadúszóként” és óraadó tanárként tevékenykedett, majd az Óbudai Egyetemen rajz tanfolyamot vezetett, ahol a rajz felvételi bizottságban is részt vett. Jelenleg a Forrai Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium rajz és stílustervezés tanára.
Édesapja és édesanyja szorgalma, az alkotás és a család szeretete mindig példaként állt előtte. Bármihez nyúl, átlényegülve válik szépségforrássá, legyen az bőr, textil, kollázs, papír, kő, virág, termés vagy nyelvi jel. Művészetét a teremtés egészét átfogó odaadó szeretet, analógiás, képnyelvi gondolkodás-mód jellemzi. Sokszínű munkássága túlmutat műterme falain és a művészi berkeken.
Lokálpatrióta alkotó, faluközösségünk évtizedek óta találkozhat mulandó és maradandó munkáival. Az úrnapi virágszőnyegek képei, miseruhák, a katolikus közösségi ház berendezése Jézus oltárképével, az ajtók üveg fúvott grafikái, az új bejárati ajtó terve, a ravatalozó részlettervei, az évről évre megalkotott életnagyságú betlehemesek, a Kincsesláda kézműves táborok termékei, és még sorolhatnánk sugárzó közösségi munkáit.
Csömörön kívüli alkotásai is jelentősek. Ő tervezhette azt a bíbor bársony párnát, melyen most is nyugszik Szent Koronánk az Országház kupolatermében. Díszlet- és jelmeztervei, ruhamo-delljei ismertek a művészeti életben, számos díj és kitüntetés birtokosa.
A helyi képzőművészek között kitűnik nyitott, mindenhol segítő szándékú, közösségért tenni akarásával. A katolikus közösség aktív tagja. 5 évig énekelt a Vox Animi Vegyeskarban, énekel a katolikus templom kórusában, tagja a Szent Rita Karitász Közösségnek. Részt vett az úrnapi virágszőnyeg könyv szerkesztésében, melyért Csömör Kincse díjat kapott.
Tavaly őszi, nagysikerű, Töredék című életmű-kiállításán mindenki meggyőződhetett róla, hogy munkássága méltó az elismerésre, és ezzel először a díjazottak sorába egy képző-művész is bekerül.
Fogd József
Fogd József 1945. március 19-én született tősgyökeres csömöri családban. Édesanyja Agárdi Katalin, édesapja Fogd Mihály, földműveléssel és állattartással foglalkoztak.
Hárman voltak testvérek. Bátyja korábban a helyi tanács egyik vezetőjeként, később, a rendszerváltás után a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal elnökeként dolgozott. Húga az egészségügyben helyezkedett el.
A helyi általános iskola elvégzése után vasipari szakmát tanult Gödöllőn. Ezt követően 16 évig a cinkotai AURAS gyárban dolgozott. Későbbi munkahelyén, Csömör és a térség meghatározó agrárszereplőjének számító Szilasmenti Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetben 1984-ig az ipari ágazatok képviselője volt, majd 1988-ban a téesz vezetőségi tagjának is megválasztották.
1992-ben felesége, Szabó Erzsébet elhunyt. 1994 óta él együtt a szintén fiatalon megözvegyült Garai Juliannával. Sokat köszönhet neki, hiszen igazi társként a sok-sok lemondással járó társadalmi munkában mindig mellette áll.
Két lánya és egy fia született, valamint három lány unoka boldog nagypapája. Fia, Zsolt burkoló mester, Zsuzsanna lánya a Laky-sarki Ábécét üzemelteti, Ildikó lánya a mátyásföldi szakrendelő intézetben dolgozik.
Fogd József már fiatalon is aktív tagja volt a falu közösségi életének, hiszen pl. a hatvanas években játszott az akkori futball csapatban, de emellett kézilabdázott is. Régóta aktívan részt vállal a település nagyobb közösségi programjainak a szervezésében, de ha kell, szó szerint két kezével segít a közösségi megmozdulásokon, mint pl. a harminc éve folytatott önkéntes külterületi kertbarát szemétszedéseken.
2002–2006 között független önkormányzati képviselőként tevékenykedett a nagyközség vezetésében. Egy évig a Sváb Baráti Kör munkájában is részt vett.
A tót hagyományok ápolását végző Báló Lipót Kulturális Egyesület népdalköre megalakításában szintén szerepet vállalt. Egyik alapítója a Tiszta Forrás Népdalkörnek, melynek nyolc éve tagja.
A településen elsősorban a Turnovszky István Kertbarát Körrel azonosítják a nevét, amelybe 1989-ben lépett be. Miután 1990-ben megválasztották a legrégebbi és legnagyobb helyi társadalmi szervezet elnökének, hat cikluson át, 26 évig töltötte be ezt a tisztséget. Vezetése alatt a szervezet 2000-ben Csömör Községért Emlékérem kitüntetésben részesült. Számos további kitüntetésük közül kiemelkedik a megalakulásuk 30. évfordulója alkalmából kapott Parlamenti Aranyérem. 2016-tól tiszteletbeli elnökként segíti a kertbarátok munkáját.
A helyi kertbarát kör vezetőjeként aktívan közreműködött a nagyközség első testvértelepülési kapcsolatának kialakításában, mely együttműködésnek is köszönhetően az elmúlt közel két évtizedben sok száz csömöri polgár látogathatott el Erdély legszebb falujába, Torockóra.
