Március 14-én az önkormányzat és a művelődési ház szervezésében ünnepi műsort tartottak, melynek keretében átadták a Csömör Díszpolgára és Csömör Községért Emlékérem kitüntetéseket.
Az ünnepség a megszokottak szerint a Petőfi-emléktáblánál kezdődött, ahol a Himnusz közös eléneklését követően Bíró Levente, a Mátyás Király Általános Iskola 7.b osztályos tanulója szavalta el a Nemzeti dalt, majd a helyi szervezetek koszorúzással rótták le tiszteletüket. Az eseményen a Krammer Teréz Zeniskola fúvószenekara játszott, Kovács Jenő karmester vezényletével. Az ünnepség háziasszonya Huszárik Kata színművésznő, Csömör Díszpolgára volt.
Az ünnepség a művelődési ház színháztermében folytatódott, ahol Papp János színművész Petőfi Sándor Respublica című versét szavalta el.
Az ünnepi beszédet Eigler Tamás önkormányzati képviselő mondta, majd a helyi általános iskola 3. évfolyamos tanulóinak műsora következett. A gyerekeket Forgó Klára és Bánszkiné Lichy Éva tanárnők készítetté fel, a műsorban a Malá Furmicska Néptáncegyüttes működött közre, Szilágyi Zsolt tanár felkészítésében.
Ezen az alkalmon adták át a díszpolgári és emlékérem kitüntetéseket. A díjazottak Fábri István polgármester, Tormay-Lesták Mária alpolgármester, valamint Szántóné Hermányos Mária, a Népjóléti és Kulturális bizottság elnöke méltatta. Az ünnepi műsort a Csicsörke Néptáncegyüttes műsora zárta, akik „Szét szabad már szállani” című műsorukat mutatták be, Gaburi Barbara és Molnár Bálint tánctanárok felkészítésében.
Eigler Tamás önkormányzati képviselő ünnepi beszéde
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
„Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?”
Márai Sándor szavai ezek.
Szabadság! Egy szó csupán, mégis mennyi jelentőséggel bír.
Napjainkban e szó hazánkban és térségünkben, sőt, a nagyvilágban is különlegesen nagy jelentőséggel bír. Szabadon gondolkodni, véleményt formálni, béklyók nélkül élni, szabadon dönteni sorsunkról. Petőfi, Vasvári, Jókai, Batthyány, Kossuth, Deák és társaik ezért a szabadságért harcoltak 177 évvel ezelőtt. S tették ezt hittel és annak bizonyságával, hogy gyermekeiknek, unokáiknak és a következő generációknak már nem lesz szüksége újabb szabadságért vívott harcokra.
Tőlünk keletre véres háború dúl, melyben fiatalokat és időseket, anyákat és apákat, gyerekeket és csecsemőket öldököl egy agresszor által vezényelt hadsereg. Déli szomszédunkban megkérdőjelezni látszik az eddigi rend, fegyverkezésről, robbantásokról, lövöldözésekről szólnak a hírek szinte nap mint nap.
S mindeközben országunkban ilyen mély szegénységet, ilyen ádázan tehetetlenül hanyatló egészségügyi rendszert, ilyen rossz oktatást és ilyen lelki nyomorgatást talán még egyikünknek sem látott a rendszerváltás óta. 2025-ben, amikor ezrek halnak meg azért, mert nem jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz, amikor gyerekek éheznek, amikor az egyre száguldó infláció gyakorlatilag ellehetetleníti a középosztályt, míg a szegényebb réteget a végső elkeseredésbe taszítja, amikor árulónak kiáltják azt, aki felemeli a hangját az elesettekért, amikor gyalázatos bűnözőknek ad a kormány menedéket, amikor maguk is bűnt követnek el az ország javainak ellopásával, tönkretételével, amikor lepaktálunk egy gyilkossal, e viharok közepette igen nehéz emberként megállni, embernek maradni.
Azt hiszem, ha nagy elődjeink, Széchenyi vagy Kossuth látna most bennünket, azt mondaná, nem ezt akartuk! Jövőbe vetett hitüket tizenkét pontban fogalmazták meg, melyekért ma, 177 évvel később is ki kell állnunk. Kiáltanunk kell! Hangosan kell kiáltanunk, a sajtószabadság visszaállításáért a független sajtó fenyegetése helyett! Hangosan kell kiáltanunk a törvény előtti egyenlőség biztosításáért a bűnözők szabadon bocsátása helyett! Hangosan kell kiáltanunk a közös teherviselés megvalósításáért az oligarchák hízlalása helyett! Hangosan kell kiáltanunk az úrbéri viszonyok eltörléséért, a normális életszínvonal biztosításáért, nemzeti és természeti értékeink, gazdaságunk tönkretétele helyett. És hangosan, nagyon hangosan kell kiáltanunk az Európai Unió egységéért és fennmaradásáért!
Zűrzavaros világ a miénk, s benne néha elveszve, elkeseredve keressük helyünket, vígaszunkat.
S mégis, e helyzet közepette is hinnünk, s bíznunk kell az igaz emberekben. Hisz a világ tele van szépséggel, jósággal és szeretettel. Ezeket a pillanatokat, helyzeteket kell meglátnunk a zord időkben, ebbe a humánumba való hitbe kell kapaszkodnunk, mikor egymás szemébe nézünk, s bíznunk abban, tenni azért, hogy hazánkban változás jöhessen, hogy végre a gyűlöletbeszédek, a fenyegetés és ellehetetlenítések helyett egy új, igazságosabb és boldogabb jövő elé nézhessenek gyermekeink, unokáink. Mert az ő jövőjük, az ő boldogulásuk, az ő egészségük, az ő életük a tét!
Márai Sándorral kezdtem a beszédet, és egy Márai idézettel szeretném zárni is: „s mert szabadságot nem lehet kívülről hozni. Egyén és nemzet csak önmagának adhatja meg azt, a maga erejéből.”
Ahogy Petőfi is vallotta: Egyenlőséget, szabadságot, testvériséget mindenkinek!
Köszönöm, hogy meghallgattak!
Idei kitüntetettek
Makainé Kászoni Mária Magdolna – Csömör Díszpolgára
Makainé Kászoni Mária Magdolna
Székelyföldön, Felsőcsernátonban született 1956. október 1-jén, szülei negyedik gyermekeként.
Édesanyja, Brandt Irén varrónő iparosként dolgozott. Édesapja, Kászoni Sándor robbantómester volt, akit sajnos még kisgyermekkorában elvesztett egy bányarobbantás következtében.
Szülőfalujában 10 éves koráig laktak, ott járt általános iskolába. Ezt követőn Kézdivásárhelyre költöztek és ott folytatta iskoláját is. Sepsiszentgyörgyön kereskedelmi szakközépiskolát végzett.
Makai Rezső
1949. március 3-án született Csömörön, második gyermekként.
Édesanyja, Turnovszky Katalin Bécsben született, családjával 1925-ben költöztek Csömörre, nagybátyja meghívására. Háztartásban dolgozott nagymamájával.
Édesapja, Makai Sándor Szlovákiában, Udvardon született. Ő is Csömörre költözött, előbb műszaki rendőrtiszt volt, majd a helyi TSZ-ben több mint 25 évig raktárosként dolgozott.
Makai Rezső Csömörön járt általános iskolába. Elkezdte a középiskolát, és igazi ezermesterként dolgozott mindig.
Magdi és Rezső 1976-ban ismerkedett meg Kézdivásárhelyen, és egy év múlva összeházasodtak. Magdi 1978-ban végleg átlépte a határt férjével, majd rövidesen letette a magyar állampolgársági esküt Csömörön. Kezdetben a helyi hangyaszövetkezetben, a csömöri „Szöviben” dolgozott eladóként első gyermeke születéséig, majd a Zöldfa vendéglő munkatársaként nyolc évet töltött el.
Férje a fővárosi Javszernál dolgozott 15 évig mint víz-gázszerelő, az Árpád utcai GMK-ban pedig 5 évig tevékenykedett.A Rét utcában saját telken építkeztek, ahogy ők mondják, sok-sok akkori csömöri családhoz hasonlóan, „tégláról téglára” hozták létre otthonukat.
Két gyermekük született, Tünde és Katinka, mindketten egy-egy lány unokával ajándékozták meg őket. Tünde gyors- és gépíró szakon érettségizett, Székelyföldön lakik férjével.
Katinka pék-cukrász technikusi végzettséget szerzett, Zalakaroson él férjével. Rezső elmondása szerint felesége ötletére, az ő elhivatottságának engedve elkezdett otthon kürtőskalács sütőkemence készítésével kísérletezni, ami végül annyira jól sikerült, hogy azóta is azzal készítik termékeiket (a sütő készítéshez sokan mások is tőle vették a példát). Így kezdődött a családi vállalkozás, melyet 2007-től Kft. formájában működtetnek.
Termékük a messze földön ismert Kürcsi őskalács.
A termék különlegessége végett az általuk készített kürtőskalácsnak kezdettől egy előnevet kellett adni, ami azt jelöli, hogy a terméknek sem a formája, sem az összetevői már nem azonosok a hagyományos kürtőskaláccsal — így lett először a családnévből Kászoni kürtőskalács.
Kürtőskalácsuk összetételét és készítését megreformálták. „Könnyítettek” rajta: a kemencét már erre a termékre fejlesztették ki, és annak párája puhította a kalácsot.
Így előállításához nem volt szükség többé tojásra, ami egyébként is nagyon sok kockázattal járt volna a rendezvényeken. Ezzel váltak ismertté: kürtőskalácsuk speciális technikával készül egy erre kifejlesztett kemencében,
csak természetes alapanyagból, tej- tojásmentesen, nyers gyümölcsökkel, a mai kor modern gasztronómiai igényeit kielégítve.
Mikor arra az elhatározásra jutottak, hogy oltalom alá helyezik terméküket, a Kürcsi fantázia nevet választották; ám ugyanakkor fontos volt számukra az is, hogy jelezzék: a kürtőskalács eredendően nem az ő találmányuk, hanem az ősöktől maradt ránk, így lett védjegyük a Kürcsi őskalács.
Céljuk volt, hogy beltéren is megoldják a kalács előállítását.1990-ben már a Gundel étteremben készítették kürtőskalácsukat. Rendezvények alkalmával felfigyeltek rájuk, amit csak erősített a standjuk igényes megjelenése.1996-ban már külföldre is eljutottak: Franciaországban, Chambéry-ben kínálhatták portékájukat.
Ezt követően egymást érték a nemzetközi felkérések, melyek fő állomásai: Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Portugália, Belgium, Vajdaság, Csehország.Magdi származását tekintve szinte adta magát, hogy többször Erdélyben is megmutassák mit hoztak otthonról, mivé fejlesztették őseik mesterségét. Magyarországi megjelenéseik nagyon sokszínűek, megfordultak rendezvényeken, fesztiválokon és céges megkereséseknek is örömmel tettek eleget. Kezdetben ők voltak az elsők, akik helyben készítettek kürtőskalácsot.
Megjelentek számos hazai fesztiválon, Budapesten, Győrben, Kecskeméten, Szegeden, Hatvanban, Jászfényszarun, Siófokon, Gödöllőn, Zalakaroson.
Csömör Nagyközség Önkormányzata 2015-ben együttműködési megállapodást kötött cégükkel, azóta gyakran a csomagolásaikon is megtalálható a Csömör logó. Viszik településünk jó hírét, sosem mulasztják elmondani, honnan jöttek, hirdetik az őket szerető, tisztelő közösség nevét.
Számos neves díjban, kitüntetésben részesültek.
A Hagyományok Ízek Régiók című kiadványba 2000-ben olvashattunk róluk.
A Pest Megyei Iparkamara által alapított Magyar Kézműves Remek Díjat kapták meg 2006-ban.
Berlinben, a CMA Német Agrárkamara Tesztelt Márkaminőség Díját 2008-ban szerezték meg.
Hungaricum – válogatás a Kárpát-medence jellegzetes magyar értékeiből című kiadványban szerepeltek 2007-ben és 2012-ben.
A BaGaTech kiállításon a reform péksütemény kategóriában első díját szereztek 2014-ben.
Elnyerték továbbá a Korrekt Partner díjat is.
Rengeteg magyar és külföldi médiamegjelenést mondhatnak magukénak.
Mi, csömöriek, igazán el vagyunk kényeztetve, hiszen tudjuk:
a csömöri Kürcsi őskalácsnál nincs finomabb széles e hazában, a gyönyörű Kárpát-medencében. Makai Magdi, Rezső, valamint gyermekeik és segítőik a messziről felismerhető kocsijukban kínálják a fahéjas, csokis, diós, mákos vagy éppen a sós Kürcsi Őskalácsot — nem csak szinte minden nagyobb csömöri rendezvényen, hanem a termelői piacon, a kisebb eseményeken is. Gyakran adományaikkal segítenek csoportokat, közösségeket, így hozzájárulva önként egy-egy esemény sikeréhez, jó hangulatához.
Igazi közösségi emberek.
Idén, április 25-én nyitják meg kiállításukat Csömörön, a Hagyományok napja rendezvény keretében. Bíznak benne, hogy találkoznak olyan vállalkozó szellemű látogatókkal, akik számára elsődleges a minőség és a hagyományőrzés— gondolják ezt abban a hitben, hogy kézműves termékük, mint Csömöri Kürcsi®, továbbadható.
Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete
Makainé Kászoni Mária Magdolnának és Makai Rezsőnek több évtizedes kimagasló színvonalú vállalkozói tevékenységükért, a kiváló minőségű Kürcsi Őskalács kézműves termék előállításáért, településünk közösségi életében vállalt önzetlen munkájukért és Csömör település jó hírének öregbítéséért Csömör Díszpolgára címet adományozott.
Eva Kozárová – Kántorová – Csömör Községért Emlékérem
Vagy ahogy Csömörön hívjuk, Kántor Éva — 1979. január 10-én született Szlovákiában, Surány (magyarul: Nagysurány) településen.
Édesapja Rudolf Kántor, Nagykérről (Veľký Kýr) származik, szlovákiai magyar nemzetiségű és a mai napig használja a magyar nyelvet, melyet gyermekeinek is megtanított.
Édesanyja Anna Kántorová. Mindketten gyárakban dolgoztak munkásként, jelenleg nyugdíjasok, a családi kertészetben tevékenykednek. Két leány gyermekük született, Éva és Ilona.
Kántor Éva 2009-ben kötött házasságot Péter Kozár katonai tisztviselővel, akivel 16 éve élnek boldog házasságban. Egy gyermekük van, Filip Kozár, jelenleg műszaki szakközépiskolában tanul.
Általános iskolába szülőfalujában, Nagykéren (szlovákul: Veľký Kýr) járt, majd Nyitrán, a Sztredná Priemyslená Škola Potravinárska nevű élelmiszeripari középiskolában gazdasági szakon tanult. Felsőfokú tanulmányait a Nyitrai Konstantin Egyetemen folytatta, ahol 2005-ben magisteri fokozatot szerzett szociológia szakon.
1998-tól dolgozik a nyitrai járáshoz tartozó Mojmírovce (magyarul: Ürmény) településen található Hunyadi Kastélyban. A XVIII. században épült barokk kastély művelődési intézeti központként a térség egyik fontos kulturális intézménye. 2023-ban a szintén Mojmírovcén található Regionális Kis Kastély igazgatója lett.
Mojmírovce és az erős szlovák-tót gyökerekkel rendelkező Csömör 2003-ban létesített hivatalos testvértelepülési kapcsolatot.
Kántor Éva több mint két évtizede, mind a szlovákiai, mind a magyarországi választási ciklusokat átívelően munkálkodik a szlovákiai Mojmírovce és Csömör testvértelepülési kapcsolatainak gazdagításán, ápolásán. Ezen időszak mojmírovcei településvezetőivel, Imre Kováccal és Martin Palkával, illetve csömöri polgármestereivel, Bátovszki Györggyel és Fábri Istvánnal is kiválóan együtt tudott dolgozni. Remek kapcsolatteremtő, együttműködő és áldozatos szervezőmunkájának gyümölcse az a sok-sok program, amit kezdetben a Báló Lipót Kulturális Egyesület néhai elnökével, Tóth Mihállyal, majd a Furmicska Néptánc Egyesület és Csömör Nagyközség Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának elnökével, Szabó Erzsébettel közösen hoztak létre.
Nyugodtan kijelenthetjük: régóta ő a legfontosabb kapocs a két település között, amit az is elősegít, hogy anyanyelvi szinten beszél szlovákul és magyarul is.
Tevékenysége éppoly szerteágazó, amilyen a két település kapcsolata: szervezi a gyerektáborokat, a mojmírovcei és a csömöri utazásokat, tolmácsol, fordít, írja a közös pályázatokat, amelyek eredményeként a helyi hagyományőrző csoportok már több alkalommal is támogatásban részesültek. A csömöri szlovákos-furmicskás gyermekek mellett immár sokszáz iskolás is megtapasztalhatta kedvességét, segítőkészségét, hiszen ő a helyi szervezője a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolából évente Mojmírovcéra utazó 7. osztályos diákcsoportok szlovákiai programjainak.
Felsorolni is nehéz a különböző célú együttműködéseket, amelyeknek mindig fontos alakítója volt a csömöri művészek kinti kastélyban tartott alkotótáborától kezdve, a kék-sárga utánpótlás focisták szlovákiai mérkőzésein át a falunapi rendezvényeken történő fellépésekig és a felejthetetlen tánctáborokig. Nagy lelkesedéssel vett részt a jubileumi, 15 éves testvértelepülési alkalom csömöri szervezésében is.
A sok-sok csömöri csoport, közösség segítésén kívül nagyon sokat tesz azért is, hogy Csömör települést népszerűsítse nem csak Mojmírovce térségében, hanem egész Szlovákiában.
Csömör Nagyközség Önkormányzata Eva Kozárová – Kántorovának, a szlovákiai Mojmírovce község és Csömör nagyközség testvértelepülési kapcsolatainak ápolása terén végzett rendkívül hatékony és áldozatos munkájáért, Csömör település jó hírnevének határainkon túli öregbítéséért Csömör Községért kitüntető címet adományozott.
Összefogás az Egyenlő esélyekért Nonprofit Közhasznú Kft. – Csömör Községért Emlékérem
A Majorszegi-dűlőben, Csömör és a főváros határán található „Összefogás” ma már fogalom.
Szekeres Tiborné, Erzsi, halmozottan fogyatékos fiát nevelő anyaként a ’80-as években szembesült azzal, hogy mennyire nem megoldott a fogyatékos személyek ellátása, rehabilitációja Magyarországon, mekkora problémát jelent a családnak, a szülőknek a sérült gyermek szakszerű nevelése, fejlesztése és elhelyezése olyan módon, amely a hozzátartozók számára is megnyugtató és elfogadható, és ahol maga a segítségre szoruló személy is jól érzi magát.
Még a rendszerváltás előtt, 1986. január 7-én jött létre az Összefogás Ipari Szövetkezet tizenhárom sérült ember és két szülő alapító taggal. Kezdetben a helyi Szilas Termelőszövetkezet bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére a Majorszegi-dűlő határában lévő, a termelő tevékenységhez szükséges területet, majd annak állami kézbekerülése után is megamaradt a lehetősége arra, hogy tovább használja a 3,5 hektár nagyságú földet. 1989-ben sikerült ingatlanfejlesztésre egy jelentős pályázatot elnyerni. Innentől kezdve az intézmény folyamatosan próbált pályázati támogatásokhoz jutni, különböző minisztériumi, azon belül rehabilitációs alapokból, illetve állami támogatások is segítették a folyamatos fejlesztéseket, sőt, később, 2000-ben a lakóotthon bővítését nemzetközi alapítványi támogatás is nagyban segítette.
Az Összefogás Rehabilitációs Központ ma két jelentős, normalizációs elvek szerint működő szervezetből áll:
Egyenlő esélyekért! Alapítvány és Összefogás az Egyenlő Esélyekért Nonprofit Közhasznú Kft.
Az Egyenlő Esélyekért Alapítvány 2000-ben alakult, jelenleg több mint 100 gondozottnak ad otthont, intézményi elhelyezést biztosít a fogyatékkal élők számára és sokaknak ad lehetőséget, hogy a Nonprofit Kft.-ben lévő munkahelyükhöz közel lakjanak.
A lakóotthont, integrált társasházat és nappali gondozót magában foglaló intézmény számos szolgáltatást nyújt: egészségügyi ellátás, fejlesztő pedagógia, pszichológiai szolgáltatás, szabadidős tevékenység, sport.
Szekeres Tiborné több jelentős szakmai, állami és önkormányzati – Köztársági Elnök Aranyérem, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Csömör Díszpolgára kitüntetésben részesült.
A 2011-ben alapított Összefogás az Egyenlő Esélyekért Nonprofit Közhasznú Kft. megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs foglalkoztatását vállalta fel nonprofit tevékenységként 2013 óta.
Már két éve dolgozott a Kft.-nél Halmai Krisztina Diana, amikor 2015 szeptemberétől cégvezetőként átvette a teljes munka koordinálását.
Az itt dolgozók általában nem tudnának a szabad munkaerőpiacon elhelyezkedni, ám az intézményen belül a speciálisan megszervezett munkafolyamatok lehetővé teszik, hogy mindenki saját érdeklődésének, képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkát végezhessen, amelyért természetesen havi, rendszeres bér kapnak.
Olyan, az egyes szakterületek követelményeit figyelembe vevő technológiáról van szó, amelynek keretében az összetett feladatokat különböző adottságú emberek oldják meg.
Ebben áll az igazi különlegessége az itt folyó munkának.
Újdonság még, hogy a munkavégzéssel egyidejűleg folyamatos és testreszabott munka-rehabilitáció is zajlik.
Hitvallásuk szerint:
„A rehabilitációs foglalkoztatás megvalósítása során célunk, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóink munkavégző képességét fejlesszük, illetve megtartsuk.
Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki, mit nem tud, hanem arra, hogy hova fejlődhet!”
Az itt zajló tevékenység már régóta hazai és nemzetközi elismerést vált ki, példaként tekintenek az intézményben folyó munkára. Az elmúlt időszakban tevékenységük jelentősen túlnőtt a település határain. A Nonprofit Közhasznú Kft. akkreditált munkáltatóként rehabilitációs foglalkoztatást biztosít 7 megyében, 14 akkreditált fióktelepen:
Pest megyében Csömör mellett Albertirsán, Gödöllőn, Tápióbicskén, Alsótápión, valamint Mohácson, Celldömölkön, Bátonyterenyén, Ózdon, Serényfalván, Csorváson, Pusztaföldváron és Kunszentmiklóson.
Több mint ötszázan dolgoznak ezeken a munkahelyeken, ahol 90% fölötti a megváltozott munkaképességűek aránya.
A csömöri székhelyükön több mint 250 fő dolgozik, közülük mintegy 90 fő csömöri lakóhelyű, sokan csökkent munkaképességűek. A helyi vállalkozásokkal is sokrétű a kapcsolatuk.
Az Összefogás valódi, nagy közösség is egyben.
A Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenyége szerteágazó. Egyrészt megrendelés alapján végeznek bérmunkákat: pl. termékszortírozás és csomagolás, pumpaszár-vágás, függönycsipesz összeszerelés, társasjátékok komplett összeállítása, festősablon csomagolás és címkézés, dísztasak készítés, mopfej varrás stb.), másrészt egyedi kreatív termékek előállítását is végzik, pl. kerámia dísz-és használati tárgyak, MISIJA kerámia szobrok, rongyszőnyegek, varrodai termékek.
Az utóbbi másfél évtizedben, ha lehet, még szorosabb lett a kapcsolatuk a nagyközséggel. A művelődési ház mellett helyi ajándéktárgyakat árusító Csömör boltot működtettek, az utóbbi időben pedig a termelői piacon kínálják szebbnél szebb portékáikat, de egyre többen járnak helyi telephelyükre egyedi készítésű használati- és ajándéktárgyakat vásárolni.
Már többszáz csömöri ház falát díszítik a Csömör logós, Összefogásban gyártott házszámtáblák. A település neves vendégei részére vagy a különböző díjazottak számára átadott ajándékcsomagokban állandó kelléknek számítanak az itt készített gyönyörű kerámiák. A Kft. dolgozói közösségei gyakran kapcsolódnak be helyi társadalmi eseményekbe, akciókba, illetve rendszeres együttműködő partnerei akár az önkormányzatnak, akár más helyi intézménynek, vállalkozásnak.
Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a csökkent munkaképességű emberek munkahelyteremtése, segítése és közösségbe illeszkedése terén, a településen végzett kimagasló színvonalú és példaértékű tevékenységéért az Összefogás az Egyenlő Esélyekért Nonprofit Közhasznú Kft.-nek Csömör Községért Emlékérmet adományozott.
