Csömörön találkozott Fülöp Zsolt szentendrei és Fábri István csömöri polgármester.
Február 28-án a Csömöri Polgármesteri Hivatalban egyeztetett Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége agglomerációs tagozatának elnöke és Fábri István, Csömör polgármestere, az országos szövetség felügyelőbizottságának elnöke.
Megbeszélésük fő témája a főváros környéki HÉV-vonalak felújítása volt. Fülöp Zsolt elmondta, hogy komoly esély nyílt arra, hogy az állam és az önkormányzatok együttműködésének eredményeként 2027-től európai uniós forrásból elkezdődhessen a HÉV-vonalak felújítása: vágány felújítások, régi szerelvények cseréje, műszaki korszerűsítések. A kötöttpályás közlekedés fejlesztése prioritás az agglomerációban, de felhívta a figyelmet arra is, hogy nem lehet elhanyagolni a párhuzamos közlekedési típusokat sem, ezért a buszközlekedés, az autós közlekedés és a P+R parkolók fejlesztése szintén fontos.
A szentendrei tervek között szerepel, hogy az ottani fő HÉV-vonal mellett belső szárnyvonalat, leágazást is szeretnének megvalósítani, ami egyrészt a közösségi közlekedéssel el nem látott településrészek, másrészt az évente sokszázezres látogatót vonzó skanzen felé biztosítaná a kötöttpályás közlekedést. Éppen ezért érdeklődéssel figyelte, amikor Fábri István polgármester a nemrég felújított HÉV-végállomás megtekintése után megmutatta a Kistarcsa felé meglévő közvetlen járat lehetőségét, az ún., Kavicsbánya vonalat (a kilencvenes években itt zajlott az éjszakai közlekedés Gödöllő felé is), illetve ehhez kapcsolódón a csömöri tervek között szereplő két belső megálló tervét (Major út, Hőstelep), ami sok csömörinek nyújtana közeli felszállási lehetőséget a mostani végállomáson kívül.
Egyeztetésük másik fő témája az agglomerációban egyre kezelhetetlenebbé váló lakosságszámnövekedés volt. Szentendre korábban komoly változtatási-építési tilalmakat vezetett be, amivel sikerült megállítani a soklakásos társasházépítéseket, így a lakosságszám már alig növekedett az elmúlt időszakban. A Duna parti népszerű kisváros, járási székhely után a budai oldalon Érd megyei jogú város, illetve a pesti oldalon Csömör nagyközség is követte ezt a példát, amit a rendkívül túlterhelt közműrendszer, közintézményhálózat és zsúfolt közlekedés is indokolttá tett.