Az augusztus 19-én este megtartott Szent István-napi ünnepségen Szántóné Hermányos Mária, a Népjóléti és Kulturális Bizottság elnöke mondott ünnepi beszédet, melyet itt közlünk. Az ünnepségről készült beszámoló pedig itt olvasható: https://csomor.hu/szent-istvan-napjat-unnepeltuk-2/
2026. Szent István-nap Csömör
Örülök, hogy ma, hazánk legősibb, 934 éves ünnepi alkalmán itt, Meszlényi-Molnár János bronzszobra előtt köszönthetem tisztelt csömöri társaimat, mely 2020 óta áll e helyen, a helyi polgárok adományainak és önkormányzatunknak köszönhetően, esténként immár díszkivilágításában.
Mit is ünneplünk ma?
Kikerülhetetlen a történelmi múlt felidézése: István királyt1000-ben koronázták apostolkirállyá
a Szilveszter pápától küldött koronával, vélhetően a Szent koronával. Az egyháztörténeti adatok szerint trónörökös hiányában 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a Szűzanya oltalmába ajánlotta fel Magyarországot a korona által, majd augusztus 19-én elhunyt. Azóta tartjuk Szűz Máriát a magyarok égi királynőjének, aki a Szent koronával hivatalosan is ábrázolható. I. László király – a későbbi Szent László –, 1083. augusztus 20-án avatta szentté pédaképét, Istvánt, s ezzel egyben nemzetünk védőszentjévé is emelte. Ekkor nyitották fel a sírját, és találták meg benne a máig is romlatlan Szent Jobbot. I. László, azaz Szent László, 1092-ben, 934 éve iktatta törvénybe augusztus 20.-át hivatalos egyházi, szent nappá. 1989. óta ez a nap Szent István-nap,
a legfontosabb nemzeti ünnepünk. Egy tény valóban elvitathatatlan: Szent Istvánnak köszönhetően van még ma is Magyarország. Kiváló diplomáciai érzékkel tudta megerősíteni országunkat, életképessé téve magyar nemzetünket a Kárpát-medencében. Azóta a történelmi korok ideológiai változása szerint alakult az ünnep elnevezése: alkotmányünnep, új kenyér ünnepe, népköztársaság napja, államalapításunk ünnepe, Szent István-nap, de eltörölni egy rendszer sem merte.
Ad-e még útravalót számunkra gyorsan átrendeződő, digitalizált világunkban legnagyobb nemzeti ünnepünk?
Tekintsünk vissza, milyen államot szervezett István király! Uralkodása 38 esztendeje alatt sztyeppi szabad létformából letelepedett, központilag intézményesített országot alkotott meg. Királyi udvarházakkal bíró vármegyerendszert hozott létre ispánok vezetésével. 48 vármegyét, 10 püspökséget és 5 bencés kolostort alapított. Magyarország Európában egyedülállóan apostolkirályság volt, vagyis a magyarországi püspököket nem a pápa, hanem maga a király nevezhette ki. – Elgondolkodtató, hogyan, és mivel vívhatta ki ezt a rangot az „alighogy megkeresztelt” Vajk a pápánál! – Az állami és egyházi vezetést együttesen gyakorolta a király, de a Szent korona függelme alatt, mert a Szent korona fölötte áll minden földi hatalomnak. Az ország területe a korona elidegeníthetetlen teste volt, a király, a főurak és a papság csupán birtokos gazdái, gazdálkodói lehettek az ország földjének egészen Mátyás király halálával bezárólag. Ez a birtokosi forma szellemiségében nagyon közel állt az évezredeken át sztyeppén vonuló-legeltető lovas életmódéhoz, hiszen „pogány”-nak nevezett őseink a teremtett világot sosem kezelték magántulajdonként. Ez ivódott be őseink lelkébe, szabadságszeretetébe csakúgy, mint anyanyelvünkbe. Épp ezért, történeti alkotmányunk, a Szent korona-tan, melynek István király törvényei is szerves részei, alapjaiban gyökeresen eltér az akkori, római hatalmi- és tulajdonjogra épülő, később feudális abszolutizmusba torkolló európai hatalmi gyakorlattól. István király bölcs szellemmel, hittel és kiváló hadvezetői képességgel uralkodott. Életét végigharcolta, de egyetlen vesztes csatája sem volt. Egyik kezében kard, a másikban toll, közte a szíve Krisztusé. Mai értékrend, fogalomhasználat, jogszolgálat és politikai gyakorlat mellett szinte felfoghatatlan az a magas, sőt magasztos erkölcsi mérce, melyet az „Intelmek” az államvezető elé állítanak, s melyek a mindenkori hatalom gyakorlóinak kortól, államformától függetlenül megszívlelendők lennének. Bár általános erkölcsi érvényűek gondolatai, ateista, materialista megközelítéssel nehezebb lehet megérteni tartalmukat.
A trónörökös Imre herceg számára tíz fejezet írja le a helyes uralkodói magatartást.
A címek alatt szó szerint emelem ki a legfontosabb gondolatokat:
I. A KATOLIKUS HIT MEGŐRZÉSÉRŐL szól:
Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, (…) minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass.
II. AZ EGYHÁZI REND BECSBEN TARTÁSÁRÓL, a
III. A FŐPAPOKNAK KIJÁRÓ TISZTELETRŐL, a
IV. A FŐEMBEREK ÉS VITÉZEK TISZTELETÉRŐL beszél:
(…) uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.
V. AZ IGAZ ÍTÉLET ÉS A TÜRELEM GYAKORLÁSÁRÓL ezt írja:
(…) ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet;
ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy.
VI. A VENDÉGEK BEFOGADÁSÁRÓL ÉS GYÁMOLÍTÁSÁRÓL ezt tanácsolja:
… amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő.
VII. A TANÁCS SÚLYÁRÓL részben az éltes korúakat bölcsessége megbecsülésére hívja fel a figyelmet.
VIII. A FIAK KÖVESSÉK AZ ELŐDÖKET fejezetben pedig a korábbi királyelődök tapasztalatait tartja követendőnek.
IX. AZ IMÁDSÁG MEGTARTÁSÁRÓL
Imádkozz azért is, hogy a tétlenséget, tunyaságot elkergesse tőled, megajándékozzon az erények összességének segedelmével, s így legyőzhesd látható és láthatatlan ellenségeidet.
X. A KEGYESSÉGRŐL ÉS AZ IRGALMASSÁGRÓL, VALAMINT A TÖBBI ERÉNYRŐL
(…) ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. (…) Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.
Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz (…)
Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, (…)
Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson.
Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben.
Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass.
Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen.
Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess.
Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét.
Irgalom, mértékletesség, szelídség, alázat, türelem, becsület, igazságosság, szemérem, hűség, bizalom, – csupa konzervatív, értelmét vesztett, vagy kifakult fogalom a modern, elanyagiasult társadalmi közfelfogásban. Összeférhetetlenül hatástalan kifejezések a médiapolitikában, nem egyeztethetők össze a választások politikai hangnemével, az országgyűlési viták erkölcsi színvonalával, a szabadpiaci verseny kíméletlen stratégiáival…
Igen, az „Intelmek”-ben az érdek súlypontja magasabb rendű az anyagi világnál. A másik életét nem eszközként használja, hanem testvéri tisztelettel, szeretettel övezi. Ez a jóindulatú naivitás ma nem trendi, nem törtetően számító életfelfogást rejt magában – valóban nem. – És a Földünk mai állapota, a természeti erők és egymás kizsákmányolása ennek az erkölcsi mélyzuhanásnak tükörképét hűen tárja elénk… – Mennyire elszakadtunk a krisztusi jóra való menendőségtől egy évszázad alatt!
Mindannyian személyes királyságunk uralkodói vagyunk. Egyenként felelősek vagyunk a lényünkből fakadó kisugárzásért, szűkebb és tágabb közösségünkben egyaránt. Hisz mi magunk teremtjük, hívjuk meg környezetünk válaszreakcióit. Mert mind EGY, és ez nem mindegy. Megmaradásunk záloga, hogy egyénenként képesek legyünk az intelmekhez hasonló erkölcsi-szellemi tudatszintre emelkedni.
Őseink gyökereibe nyugodtan kapaszkodhatunk, mert nagyon erősek. Elmélkedjünk, és ünnepeljünk hálával, tiszta szívvel: „Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.”
