Tájékoztatás a helyi adókról szóló 1990.évi C törvény (Htv.) , valamint az illetékről szóló 1990.évi XCIII. törvény 2013.01.01-jétől hatályos változásairól.
Építményadóban változás nem
történt.
Telekadó
A víztározó
területe nem tartozik a telekadó hatálya alá.
Az adókötelezettség mező, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi
telek esetén a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszűnését
követő év első napján keletkezik. Termőföld
esetén a művelés alól kivett területté történő ingatlan-nyilvántartási
átvezetését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a belterületi telek esetén a telek
művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése, vagy a mezőgazdasági
művelés megkezdésének évében, annak utolsó napján szűnik meg.
A jogszabályi változás a vagy/és
törvényi feltételt változtatta vagylagossá, így bármelyik feltétel teljesülése
esetén adókötelezettség keletkezik, illetőleg szűnik meg.
Iparűzési adó
A Htv. leglényegesebb változásai
közé tartozik a helyi iparűzési adóalap megállapítása során az eladott áruk
beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének,
mint nettó árbevétel csökkentő tétel levonhatóságának törvényi korlátozása.
A Htv. 39. (4) bekezdése szerint
a vállalkozó – a nettó árbevétel összegétől függően, sávosan- az alábbiak
szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel
- 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e
sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (elábé+közvetített
szolgáltatás) 100 %-a; - 500 millió és 20 milliárd forint közötti érbevétel
esetén az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az
e sávba jutó nettó árbevétel 85 %-a; - 20 milliárd és 80 milliárd forint közötti árbevétel
esetén az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az
e sávba jutó nettó árbevétel 75 %-a; - 80 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétel
összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb
az e sávba jutó nettó árbevétel 70 %-a.
A társasági adóról és
osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő
adóalanyokra vonatkozóan külön szabályozást tartalmaz a Htv. 39.§ (6)
bekezdése.
Az összeszámítás a kapcsolt
vállalkozások tekintetében azokra az adóalanyokra vonatkozik, amelyeknél az
elábé+közvetített szolgáltatás több, mint a nettó árbevétel fele. Az adó
összege árbevétel arányosan oszlik meg.
2013. január 1-jétől változnak a
helyi iparűzési adóztatás szabályai, két új adónemmel bővül a vállalkozások
által választható adónemek palettája, ugyanakkor egyes adónemek beépülnek az új
adók közé.
A helyi adókat (pl. iparűzési
adó, építményadó, telekadó) továbbra is külön kell bejelenteni, bevallani
(KATA-nál és KIVA-nál ez választható) és
megfizetni az önkormányzatnak.
A 2013. évtől bevezetett új
adónemek, a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és a kisvállalati adó
(KIVA) szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati
adóról szóló 2012.évi CXLVII. törvény tartalmazza. A tételes adó választása a
vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelentheti.
Az adó-megállapítás egyszerűsített módja
Az iparűzési adó egyszerűsített
módon való megállapítására vonatkozó szabályozás úgy módosul, hogy 8 millió
forintot – vagy a tevékenységet adóévben kezdő vállalkozás esetén a 8 millió
forint arányos részét – meg nem haladó nettó árbevételnek, mint törvényi
feltételnek a megállapítással érintett adóévben és nem az azt megelőző adóévben
kell teljesülnie. (Htv.39/A§ (1) bek. b) pont és (4) bek.
A kisadózók tételes adójáról és a
kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Törvény hatálya alá tartozó a
kisadózók tételes adójának alanya, illetve a kisvállalati adó alanya is
választhatja az iparűzési adó egyszerűsített módón történő megállapítását.
Aki 2013. január 1-jétől a
kisadózó vállalkozások tételes adója alanyának január 15-ig nyilatkoznia kell
az önkormányzat felé, ha a helyi adót is „tételesen" akarja megfizetni.
Természetesen aki később csatlakozik a KATA táborához, annak a belépés
hónapjának 15.
napjáig áll fenn ez a lehetőség.
A katás vállalkozások az
iparűzési adó alapjának meghatározásához a főszabály, és az ún. 80%-os szabály
mellett választhatják azt is, hogy székhelyre és telephelyre
önkormányzatonként 2,5 millió forint adóalap után fizetnek iparűzési adót.
Fontos, hogy ez a választás-bejelentés a teljes
katás időszakra szól, nem módosítható, és a bejelentkezési, bejelentési,
bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
A kisadózó vállalkozásnak ezen nyilatkozatát követően nem lesz
- adóelőleg-bejelentési,
-bevallási, és -fizetési kötelezettsége, valamint - adóbevallás-benyújtási kötelezettsége.
Eljárási illeték
Illetékmentes lesz 2013. január 1-től
a magánszemélyek és egyéni vállalkozók fizetési könnyítés és adómérséklés
iránti kérelme.
A gazdálkodók fizetési könnyítés
iránti kérelem esetén 10.000 Ft eljárási illetéket kell fizetniük.
Fellebbezés esetén a gazdálkodó
szervezet illetékminimuma 15.000 Ft.
Nem kell eljárási illetéket
fizetni:
- a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítása,
- az eljárás megszüntetése,
- adóbevallásról készített másolat esetén.
Az adózáshoz kapcsolódó fontosabb jogszabályok:
Art = Az adózás rendjéről
szóló módosított 2003. évi XCII. törvény
Htv = A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
Ket =A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
Gjt = A gépjárműadóról szóló többször módosított 1991. évi LXXXII.
törvény
Itv = Az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény
