Üdvözöljük!

Takács László ünnepi gondolatai

2018 augusztus 21. –
Önkormányzati, települési hírek

Elhangzott a 2018. augusztus 20-án megtartott ökumenikus imaórán.

Ez a csodálatos hagyomány, a csömöri augusztus 20-i ökumenikus imaóra népszokássá vált itt, a Tót hagyományok házában, ahová ez alkalommal is elzarándokoltunk.

Antoine de Saint-Exupéry Kis hercegének híres róka jelenete jut eszembe, amikor erre a kedves, meghitt találkozóra gondolok. Kissé szabad fordításban, rövidítve, amikor a szertartások fontosságáról beszél a róka a Kis hercegnek, mondja: „…. ha négykor érkezel majd, én már háromkor ünneplőbe öltöztetem a szívemet és elkezdek örülni”. Ha tudom, hogy tízkor találkozunk, már kilenckor ünneplőbe öltöztetem a szívemet és elkezdek örülni. Ez az öröm évről-évre ismétlődik, megunni nem tudom.

A mai ünnepnek három forrása van: az egyik a gyönyörű csömöri népviselet. Úgy tűnik, hogy még mindig él, hiszen itt vannak köztünk a mamik, akik viselik hagyományos népi ruházatukat. És ha a furmicskásokra nézek, akkor a népviselet folytonosságát fedezem fel. Minden életkornak megvolt a maga öltözéke, a fejdísztől a ruhák mintájáig. Ezt láthatjuk most is.    

Ifjúkorom emlékei jutnak eszembe, amikor a vasárnapi miséről, az istentiszteletről kitódultak a csodás ruhába öltözött csömöri asszonyok, lányok, majd vasárnap délután hármasával, négyesével, egymásba karolva sétáltak az utcán. Hátuk mögött követték őket az epekedő legények.

A másik alkotóeleme az ünnepnek az új kenyér megáldása. A kenyér az emberi munka gyümölcse, összetett, sokirányú tevékenység eredményeként születik, majd testünk részévé válik. Az új kenyér mögött az alkotó ember áll, és a kenyér morzsáiban is a teljesítmény csodája rejtőzik.

A harmadik része a mai ünnepnek az államalapítás ténye. Az ünnep középpontja, I. István király, akit a kereszténység szentté avatott. A hit világában méltó helyre került. Vajon a mai ember tudatában is méltó helyen van-e István alakja? Nagyságát tudósok méltatták, tevékenységét történészek elemzik. Ezt hagyjuk rájuk. Mit kell, hogy jelentsen nekem, Neked a mai kor emberének az általa alapított állam polgárának István király?

A határozott, erős, céltudatos, koncepciózus vezetőt, aki képes volt szilárd államot szervezni, aki a külső és belső ellenség megfékezésével adta át a trónt utódainak. S bár halála után trónviszályok meg-megismétlődő viharai követték egymást, végül a szilárd út választása, az egységes magyarság, a méltó utód megtalálása a magyar állam stabilitását eredményezte.

István népszerűségét, tiszteletét jelentette, hogy a hétköznapi gyakorlatban, a legtöbbet használt férfinév az István volt. Miért is? Mert a névadó szülők a példaképet látták István királyban. A név kötelez! Gyermekeiket a név eredeti viselőjének példájára nevelték. Sajnos a példaképek, így neveik is háttérbe szorultak. A mai szülő az extra, szokatlan, egyedi hangzású neveket, olykor kitalált neveket részesíti előnyben. Nem a példakép állítása, a példaképpel járó pozitív emberi tulajdonságok követése a cél. Olyan ez, mint a divatos ruha, csak az a nagy különbség, hogy a divatjamúlt ruhát bármikor levetheted. A név választása nevelési ügy, magatartást határozhat meg. István király, mint nevelő, mint apa is példakép lehet. Erről sokszor el szoktunk feledkezni.

Mi nem nagyon lehetünk uralkodók, vezérek, de hála Istennek a szülői szerep ajándékában részesülhetünk. István király életében az apai feladat, az uralkodói hivatással egyenrangú. Nevelési elveit írásba foglalta – István király intelmei Imre herceghez címmel.

Ezt a mai ember sajnos nem nagyon ismeri. Részben magyarázható ez a különböző politikai rendszerekkel is, amelyek 20. századi történelmünk jellemzői voltak. Ám az is igaz, hogy keveset foglalkozunk a régi magyar irodalommal. A régies magyar nyelv tartalmilag nehezebben érthető, kényelemből lemondunk róla. Álljon itt egy-két példa az intelmekből, hátha érdeklődni kezdünk az egész iránt.

„Fogadj szót fiam, gyermek vagy, gazdagságban született kis cselédem, puha párnák lakója, minden gyönyörűségben dédelgetve és nevelve, nem tapasztaltad a hadjáratok fáradalmait, s a különféle népek támadásait, melyekben én szinte egész életemet lemorzsoltam. Itt az idő, hogy többé ne puha kásával étessenek, az téged csak puhánnyá és finnyássá tehet, ez pedig a férfiasság elvesztegetése és a bűnök csiholója és a törvények megvetése; hanem itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi.”

„Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”

„ Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”

„ A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a király elődök után járni, a szülőket utánozni. Az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak.”

„ Kell, hogy a királyt kegyesség és irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni.”

„ Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy senkit gyalázattal ne illess.”

 

Szinte valamennyi sora méltó lenne arra, hogy márványba vésessék. Éljünk vele! Ennek a nagy, iránymutató, valamennyiünk történelmi példaképének szobrot szeretne állítani a falu.

Csömör sok pozitív kulturális eredménye mellett, adós még tereinknek, parkjainknak esztétikusabbá tételével. Nincsenek szobraink, térplasztikáink. Legyen az első, a kezdet I. István király szobra. A szobor tervei készen vannak. Meszlényi János szoborterve újszerű és ugyanakkor hordozza a szent istváni életmű mondanivalóját. Elkészítésének egyik feltétele, hogy a szobor költségeinek jelentős részét, közadakozásból kell előteremteni.

A mai nappal meghirdetjük a gyűjtést, amit jótékonysági rendezvények sorozata is követ. A költségek előteremtéséhez a csömöri polgárok egyéni hozzájárulását, intézmények, egyesületek, egyházak közösségeinek támogatását kérjük. A közügy sokszor megnyitotta már a pénztárcákat. Legyen most is így! Fogjunk össze a cél érdekében!

 

Takács László 2018.08.20.

Megszakítás