Üdvözöljük!

Belterületi vasúti műtárgyak

 

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

 

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG

 

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:                                               Reményi Gábor

Levelezési cím:               2141 Csömör, Árpád utca 11. Telefonszám:                    06 30 9488-603

E-mail cím:                       remgabor@gmail.com

 

 

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

 

1. A nemzeti érték megnevezése: Belterületi vasúti műtárgyak

 

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

□ agrár- és élelmiszergazdaság

□ ipari és műszaki megoldások

□ természeti környezet

□ egészség és életmód □ kulturális örökség

□ turizmus 

X épített környezet

□ sport


 

 

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Több helyszínen a csömöri HÉV vonal belterületi szakaszán

 

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

X települési                           □ tájegységi                              □ megyei                                  □ külhoni magyarság

 

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: Csömör községig 1900-ban került meghosszabbításra az 1886-ban megépült Budapest-Cinkota egyvágányú helyiérdekű vasúthálózat. Ekkor épültek a “csömöri kitérő” vasúti műtárgyai is. (A csömöri szakasz megépítését követően, 1911-ig Kerepes volt a végállomás.)

A Cinkota-Csömör-Kistarcsa vonalszakaszon több, ma is látható, illetve használatban lévő vasúti műtárgy épült, amiből négy vasúti híd és közúti alagút, valamint két felüljáró készült Csömörön. Két vasúti hídon ma is közlekednek a vonatok: az Árpádföld és Csömör közötti külterületi szakaszra eső egynyílású tégla boltozatos hídon, valamint a belterületi, Szabadág út felett átvezető hídon. Az előbbi a pályafelújítások és az M0 autóút építése során csekély mértékben átalakításra került, de máig őrzi eredeti formáját. Az utóbbit viszont egy közúti baleset után szinte teljesen elbontották. Az újjáépítés során az eredeti hídból csak a támpillérek maradtak meg, egyéb tekintetben teljesen új híd épült.

Jelen javaslat a manapság használaton kívüli, Csömör-Kistarcsa pályaszakaszon lévő két vasúti híd és két felüljáró értékké nyilvánítására készült.

A két vasúti híd közül a nagyobbik az Ady Endre utca Szilváni út és Híd utca hármas kereszteződésnél található. (Ugyan hivatalosan ez a terület már Budapesthez tartozik, de történetileg Csömörhöz áll közelebb.)

A híd egynyílású, kő lábazatra épített, két és fél soros, nagyméretű tégla boltozatos építmény. A boltozat szélessége 5,00 méter, az úttesttől mért magassága 3,50 méter. A kő lábazat magassága 2,30 méter. A híd teljes szélessége 12,60 méter, a vasúti pályán mért hossza 16,00 méter. A


 

viszonylag széles híd tengelyében egy sínpár található, közel 2,00 méter magas töltésre fektetve. Ennek a hídnak az “ikertestvére” volt az elbontott, Szabadság út feletti híd.

A másik vasúti híd, ami közvetlen a HÉV állomás után, az “Ulicska” déli végén található, az előző híd “kistestvére”. Szerkezetében mindenben azonos az előzővel, de mivel az aluljáró része kizárólag gyalogos forgalomhoz készült, méretei szerényebbek.

A boltozat szélessége 3,00 méter, a terepvonaltól mért magassága 3,50 méter. A híd teljes szélessége 12,80 méter, a vasúti pályán mért hossza 12,00 méter.

Ezen a hídon sincs lehetőség gyalogos közlekedésre, kizárólag egy vasúti sínpár található rajta. A boltozat alatti aluljáró két részre van osztva. A nyugati oldalon a terepvonaltól 60 cm-re kiemelt, 1,20 méter széles járda került kialakításra. Ez a járdaszakasz a település észak-keleti részét a HÉV állomással összekötő, kizárólag gyalogos közlekedésre alkalmas “Ulicska” déli végpontja. A járda mellett a híd alatt is csapadékvíz elvezető árok húzódik, hasonlóan az “Ulicska” többi szakaszához.

A két vasúti híd között található a két felüljáró. Mindkettő a település belterületi részét köti össze a Kálvária hegyen lévő kertekkel. Hasonlóan a vasúti hidakhoz a két felüljáró is azonos műszaki megoldásokkal és azonos anyagokból épült, de különböző méretben.

Mindkét felüljáró két-két támpillérre és két-két szabadon álló falazott pillérre terhelt vasbeton vázkerettel készült. A vasbeton keretre teherelosztó vasbeton lemez és föld feltöltés került. Szilárd burkolatú járda, vagy úttest egyik felüljárón sincs.

A szélesebb, gépjármű forgalomra is használható felüljáró az Emlékmű köz végén található. Teljes hossza 19,75 méter, szélessége 6,40 méter. A felső vasbeton lemez két szélén eredetileg 75 cm széles kiemelt, beton padka készült, beágyazott vasúti sín szegéllyel. Mára az úttest többszöri feltöltése miatt a szegélyek és a kiemelt padka alig láthatók.

A két szabadon álló, 1,50*9,00 méter alapterületű, ikerboltozatos pillér egymástól 5,50 méterre áll, közöttük húzódik a vasúti sínpálya. A pillérekben két-két, 2,00 méter széles és 2,60 méter magas boltozatos áttörés van. A pillérekre fektetett vasbeton keret alsó síkjának a vasúti pálya sínkoronájától mért magassága 5,50 méter. A támpillérek és a középső pillérek közötti távolság 4,90 méter.

A keskenyebb, kizárólag gyalogosok és kerékpárosok által használható felüljáró a Táncsics Mihály utca végén található. Teljes hossza 22,50 méter, szélessége 4,15 méter. A felső vasbeton lemez két szélén kiemelt beton padka itt még jobban érzékelhető, de csak 50 cm széles.

A két szabadon álló, boltozatos pillér alapterülete 1,40*5,20 méter és egymástól 6,25 méterre állnak. A pillérekben lévő boltozatos áttörés 2,00 méter széles és 2,80 méter magas. A vasbeton vázkeret sínkoronától mért magassága 5,10 méter. A támpillérek és a középső pillérek közötti távolság 6,10 méter.

Mindkét felüljáróhoz oldalankét nyolc kisvasúti sín oszlopra szegecselt acél korlát készült, amit a hídfőknél egyedi beton oszlopok zártak. Sajnos a beton oszlopok fele már hiányzik és meglévők is nagyon rossz állapotban vannak.

 

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A bemutatott hidak, melyek elsősorban funkcionális mérnöki létesítmények mégis harmonikusan illeszkednek a természeti környezetbe. Az elmúlt száz évben szinte beleolvadtak a Kálvária hegy alatti völgybe. Értékké nyilvánításukkal és helyi védelem alá helyezésükkel talán megállítható az állagromlásuk és a jövő építészeinek is például szolgálhatnak.

 

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Horváth Lajos: Csömör története

 

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: –


 

 

 

III. MELLÉKLETEK

 

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja:


A Híd utcai vasúti híd és közúti alagút

 


Az “Ulicska” déli végén lévő vasúti híd és aluljáró (déli oldal)



                      Az aluljáró északi bejárata                                                    A tégla boltozat záró elemei

 


          Az Emlékmű köz végén lévő közúti felüljáró                              A vasúti felsővezeték megmaradt elemei

 


                            Ikerboltozatos pillérek                                        A pillérekre támaszkodó vasbeton gerendák

 


A Táncsics Mihály utcai (Kocsis út) gyalogos felüljáró

 


            Főtartó pillér és vasbeton vázkeret                                        A vasbeton gerendába ágyazott vasúti sín

 

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek: –

 

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat:

A csatolt fényképek felhasználásához (a forrás megjelölése mellett) hozzájárulok.

 

 

Csömör, 2015. május 16.

Megszakítás