Csömöri kézilabda sport
I.
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Csömöri Települési Értéktár
2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Kiss Attila
Levelezési cím: 2141 Csömör, Rét u. 145/22. Telefonszám: 0630 982 6505
E-mail cím: kiss0702@freemail.hu
II.
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése: Csömöri kézilabda sport
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
□ agrár- és élelmiszergazdaság
□ ipari és műszaki megoldások
□ természeti környezet
□ egészség és életmód
□ kulturális örökség
□ turizmus
□ épített környezet
X sport
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Csömör Sportcsarnok 2141 Csömör, Major út 7–9.
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
X települési □ tájegységi X megyei □ külhoni magyarság
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: Csömör hosszú évtizedek óta, hagyományosan a térség legsportosabb települése. A leg-régebben jelen lévő sportágunk a kézilabda, amely 1947 óta megszakítás nélkül része a helyi sportéletnek. Az alapokat Spreitzer Lajos és Fodor Ferenc rakták le, akik az első labdát és szabálykönyvet is biztosították. A XX. század közepén komoly összetartó erő volt a sport a fiatalok körében, akiket a meccsekre való utazás, az edzések utáni éjszakába nyúló vacsorák, a közös ünneplések mellett a kétkezi munka is összehozott. A falu közepén létesített kézilabdapálya építésében is segédkeztek az akkori játékosok, akik bármelyik csapattársuk aktuális építkezésén is partnerek voltak a falak felhúzásában. Természetesen akkoriban a föl-deken való munka a sportkarrier elé került a családok fontossági sorrendjében, így ígéretes pályafutásoknak vetett véget az akkori döntéskényszer.
A megalakulás után az első évek a csapat pozícionálásáról és a játék szabályainak elsajátításáról szóltak. Kezdetben annak is örültek, ha be tudták venni az ellenfelek kapuját, később pedig egyre meredekebb csúcsokat ostromoltak. Természetesen a játékosok munka mellett hódoltak kézilabda szenvedélyüknek, és teljes mértékben saját maguk finanszírozták a sportolásukat. Az első tizenkét év a budapesti és a megyei bajnokságokban telt egészen 1959-ig, amikor a nyíregyházi osztályozón hatalmas sikert elérve feljutott a csapat az NB II-be. A sikercsapat alapjait Fábián Ferenc rakta le, aki az 1950-es években sportvezetőként csatlakozott a csapathoz, és évtizedekig támogatta, segítette az együttest.
Az 1959-es csapat
Egy Budapest melletti kis falu országszerte óriási elismerés és figyelem mellett játszotta találkozóit, ugyanis nem egészen öt évvel később újabb osztályt lépett, és 1964-ben Békéscsabán történetük során először feljutottak az első osztályba. Elképesztő sikernek minősült ez a tett már akkor is, de azóta még inkább érzékelhető, hogy micsoda fegyvertény volt az államilag támogatott együttesek között bekerülni a szűk elitbe, az ország legjobbjai közé.
1964-ben
Akkoriban mai fejjel elképzelhetetlen népszerűségnek örvendett a csapat a faluban. Nem egyszer az istentiszteletet is előbbre hozták, hogy mindenki odaérhessen a találkozóra, ugyanis a nagyjából 3000 lakosú településről 1000–1200 ember zsúfolódott össze a lelátón…
A nagy kaland két évig tartott a legjobbak között, utána pedig az osztályok között való ugrálás volt a jellemző Csömörön. Többször megjárta a csapat az első, a másodosztályt is, de huzamosabb időt, inkább az utóbbiban töltött.
A legújabb sikereknek köszönhetően 2001-ben kapott lehetőséget a kék-sárga együttes az első osztályban való indulásra, de a 2000-es években a nemzetközi kupában is megfordul-tak büszkeségeink. Férfi kézilabdásaink tehát az elmúlt 60 évben folyamatosan a legjobbak között játszottak. Kiemelt fontosságú a saját utánpótlásra való támaszkodás, minél több helyi fiatal kinevelése és csapatba építése. Fiaink az idei szezonban az NB II Északi-csoportjában igye-keznek a dobogóra állni. A legendás csapat vezetője, Fábián Ferenc emlékére évente kézilabdatornát rendez Csömör.
Három alkalommal női csapat is alakult Csömörön a mögöttünk hagyott évtizedekben, ezek a kísérletek azonban nem tartottak sokáig, néhány év múlva mindig megszűntek a csapa-tok. A hölgyek ugyanis fiatalok és csinosak voltak, összeismerkedtek a kézilabdás fiúkkal, egybekeltek, és a gyermeknevelés mellett nem tudtak a kézilabdára összpontosítani.
A 2000-es évek azonban már ebből a szempontból is komoly változásokat hoztak, hiszen női csapatunk 2006–07-ben megnyerte az NBI/B-s bajnokságot, és jogot szerzett az első osztályban való indulásra is, története eddigi legnagyobb sikerét aratva. Jelenleg a me-gyei osztályban szerepel a főként helyi játékosokból álló csapatunk.
6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A hagyományos sportéletet, a minőségi utánpótlás-képzést, az infrastrukturális lehetőségeket tekintve Csömör a térség legsportosabb települése. A kézilabda 1947 óta megszakítás nélkül része a helyi sportéletnek, része a mindennapoknak. Az együttesnél kiemelt fontosságú a saját utánpótlásra való támaszkodás, minél több helyi fiatal kinevelése és beépítése a csapatba, illetve az egészséges, mozgással teli életre nevelés. A Csömöri Sportcsarnokban hétköznap és hétvégén is szinte állandóan pattog a labda, a mindennapi testnevelés részeként a 600 iskolásnak, és a minden szakosztályt figyelembe véve több mint 300 utánpótlás-sportolónak köszönhetően. A csömöri férfi kézilabdások az elmúlt évtizedekben folyamatosan a legjobbak között játszottak, ezzel is jó példával elöl járva a következő generáció előtt… (Forrás: Szabó Péter Ádám)
7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
