Üdvözöljük!

Csömöri ősláp és legelő

 

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

 

 

Javaslat a

Csömöri ősláp és legelő

[települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

 

 

 

 

Készítette:

Onhausz Erzsébet…………………………………………………………………………. (név) …………………………………………………………………………………………………………………… (aláírás) ……………………………………………………………………………………………………… (település, dátum)

 

 

(P. H.)


 

I.

 

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

 

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Csömöri TÉB

 

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Csömöri Települési Értéktár Bizottság

Levelezési cím: 2141 Csömör, Szabadság út 5. Telefonszám:

E-mail cím:

 

II.

 

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

 

1. A nemzeti érték megnevezése

 

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 


□ agrár- és élelmiszergazdaság

□ ipari és műszaki megoldások

X természeti környezet


□ egészség és életmód

□ kulturális örökség

□ turizmus


□ épített környezet

□ sport


 

 

 

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye. Csömör, Réti dűlő

 

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

X települési                         □ tájegységi                          □ megyei                                □ külhoni magyarság

 

 

 

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

A Pesti-síkság emberkéz formálta tájában napjainkra igen megfogyatkoztak a természetközeli élőhelyek, ezek egyike a Csömöri-tó és legelő a Réti-dűlőben.

A Csömöri-patak a Duna hordalékkúpjainak kavicsteraszait átvágva alakította ki a dombok közt meghúzódó, nedves élőhelyekkel teli patakvölgyet. Ezen belül található a 20,8 ha nagyságú, 1977-ben megyei védettséget elnyerő, 2005-től pedig helyi jelentőségű természetvédelmi terület, melynek kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

A Réti-dűlő természeti értékeit először Staub Vilmos említi, majd a 20. század első felében Dorning Henrik, Csömörön élő ornitológus ír az itt élő ritka madarakról. A hetvenes években Stollmayer-Boncz Emília, a Szerb Antal Gimnázium egykori biológia-kémia szakos tanárnője figyelt fel az itt lévő gazdag növényvilágra, s megszervezte a terület komplex feltárását. Munkásságának eredményeképpen kapott megyei védettséget a kis tó és a patak-völgy. A tanárnő és munkatársai (Szollát Gy., Standovár T., Kecskés F.) 1980-ban kezdődő és 15 éven át tartó botanikai kutatást végeztek a védett területen, melynek során 274 növényfajt jegyeztek fel, ezek közül 7 védett és 5 veszélyeztetett. A helyi Mátyás Király Általános Iskola biológia szakkörös tanulói 2000 és 2006 között a Mónus László–Mónusné Fábián Zsuzsa pedagógus házaspár vezetésével tanulmányozták az itt élő növény- és állatvilágot, s a teknős-populációt megszámlálták.


 

A hosszan elnyúló völgy déli oldalán, kisebb kiszögellésben van a nemrég még nyílt vízzel teli Csömöri-tó. A kilencvenes évekig a tó vize egy tőzegmohás-fűzláp társulás alkotta kis szigetet, őslápot vett körül, ahol több olyan védett tőzegmoha faj élt, amelyet Magyarországon csak egy-két helyről ismertek. 1987 telén tűz áldozata lett a tőzegmoha láp és a parti növényzet. Az ezt követő száraz időszak és a patakmeder rendezése következtében megszűnt rendszeres vízutánpótlás, végül a kis láptó kiszáradásához vezetett. Jelenleg nád növi be a tómedret, közöttük elszórtan védett mocsári tőzegpáfrány él, és helyenként még föllelhető a tőzegmoha.

A természetvédelmi terület nagyobbik része a kaszálórétekkel, bokorfüzesekkel tarkított patakvölgy a Réti-dűlőben. A völgyben több jellegzetes és ritkuló, védelmet kívánó vízparti növénytársulást figyelhetünk meg. Ezek közt is a két legértékesebb a bokorfüzeseket körbeölelő magassás társulás-ahol megtalálhatjuk a veszélyeztetett bugás és rostostövű sás zsombékjait –, valamint a kékperjés száradó láprét. Itt a lápréten jegyezték fel a legtöbb védett és veszélyeztetett fajt: mocsári kosbor, hússzínű újjaskosbor, fehérmájvirág, széleslevelű gyapjúsás, Jávorka-fényperje, mocsári nöszőfű, kormos csáté, fekete és lápi sás. Bár nem védettek, de hazánkban egyre ritkulnak a fűzláp társulás bokorfüzesei, így nagyon értékesek az itt található rekettyefűz foltok. A patak medrét fehér fűz és fekete nyár alkotta galéria erdő foltok kísérik, mellettük nádas társulás húzódik végig csaknem a gázlóig. Tenyészik itt őszi kikerics, vízi hídőr, réti boglárka, fekete nadálytő, mocsári gólyahír, réti füzény, mocsári zsurló, nagy szittyó.

 

         mocsári nöszőfű                            hússzínű újjaskosbor                          őszi kikerics

 

A vadállatok számára változatos élőhelyekkel és állandó ivóvízforrással szolgáló területen számtalan állatfaj él. Közöttük nagyon sok a védett és veszélyeztetett faj, de a meg-figyelések szerint előfordult itt már a Magyarországon nagyon ritka kerti sármány és a dalmát vércincér is. Rendszeres vendég a vándorsólyom és a szürke gém. Tavasszal fehér gólya csapatok pihennek meg a réten, és olykor egy-egy vörös gém is feltűnik a nádasok között. Betér ide a vonuló kerce– és barátréce, a sárga billegető és a billegetőcankó is. Fészkel itt barna rétihéja, nádi tücsökmadár, függőcinege, nyaktekercs, foltos és énekes nádi poszáta, csicsörke, búbos banka. A vizenyős területeken él hazánk egyetlen teknősféléje, a mocsári teknős. Kétéltűek közül megtalálható itt a pettyes gőte, zöld varangy, kecskebéka, az erdei és a zöld levelibéka. Gyakori a kockás és vízisikló, valamint a rézsikló.


 

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

Az értékes természetvédelmi terület eddigi kutatási eredményeinek számbavétele, ismertté tétele a község közérdeke. A további kutatások ösztönzése állagának megőrzése céljából is közös felelősségünk.

 

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

 

GY. SZOLLÁT, E. STOLLMAYER-BONCZ, T. STANDOVÁRand F. KECSKÉS (1997): Vegetation of the Réti-dűlő and Csömöri-tó (Hungary). ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI

 

www.termeszetvedelem.hu

A MAGYAR ÁLLAMI TERMÉSZETVÉDELEM HIVATALOS HONLAPJA

 

Horváth Lajos (2000): Csömör története. Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete.

 

Mónusné Fábián Zsuzsanna, Mónus László és a biológia szakkör diákjainak (Csömöri Mátyás Király Ált. Iskola) feljegyzései a természetvédelmi területről (2006).

 

Dr. Dorning Henrik, Aquila (1920/27. sz. 257. o.)

 

 

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

 

 

III.

 

MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

Fotó: Klacsán Péter, Biró Attila

 

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek

 

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat

Megszakítás