Csömöri Szentháromság templom
I.
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Név: Szántóné Hermányos Mária, Tóth Mihály Levelezési cím: 2141 Csömör, Rákóczi u. 18. Telefonszám: 30 970 3607
E-mail cím: amariart@t-online.hu, totmihal@gmail.com
II.
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése: Csömöri Szentháromság templom
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
□ agrár- és élelmiszergazdaság
□ ipari és műszaki megoldások
□ természeti környezet
□ egészség és életmód
X kulturális örökség
□ turizmus
X épített környezet
□ sport
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 2141 Csömör, Szabadság út, Erzsébet u. sarok
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
X települési □ tájegységi X megyei □ külhoni magyarság
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A Nyitra vármegyei (Ürmény) születésű Grassalkovich I. Antal 1731-től volt Csömör földesura. Két évvel később katolikus templomot építtetett a saját költségén, amelynek védőszentje Nepomuki Szent János lett. Ennek a szakrális épületnek a helyét ma már nem tudjuk azonosítani.
A katolikusok mai, műemléki védelem alatt álló temploma a Szabadság út – Erzsébet utca sarkán, az 1656-os helyrajzi számú ingatlanon található. Építését a kegyúr ösztönzésére 1771. április 25-én kezdték el. 1773-ban szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Az 1777-es leírás szerint három oltára volt: a főoltárt a Szentháromság, a jobb oldalit a Szent Kereszt, a bal oldalit a fájdalmas Szűz anya tiszteletére emelték. 1840-ben a felújítási munkák keretében tetejét újra zsindelyezték. 1944-ben a templomot súlyos bombatalálat érte. Rendbehozatala több mint egy évtizedig tartott.
Külsejét letisztult, késő barokk józanság jellemzi. A 33 m magas torony a közép-tengelyből enyhe rizalittal kiugrik, a homlokzati sík elemeket lapos falsávok keretelik. Szegmensíves, kőkeretes, zárókődíszes kapuja van. A zárókövön az 1771-es évszám olvasható, fölötte a volutákkal tagolt szegmensíves ablak zárókődíszén 1773. A tornyon zárókődíszes, ovális, illetve kosáríves ablak. Az órapárkány felett bécsies reminiszcenciákat idéző hagymatagos, palafedéses sisak. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul, a déli oldalon sekrestye csatlakozik az épülethez. A hajó oldalhomlokzatát mind északról, mind délről két-két, a szentélyt egy-egy szegmensíves, kőkeretes ablak lazítja fel.
Az egyszerű külső szépen tagolt, plasztikus kialakítású belsőt takar. A kórus félköríves nyílású, a hajó egyetlen cseh boltozattal fedett tér, a sarkokon egymástól elég távol lévő pillérpárokra támasztva, amelyeket konkáv hevederív köt össze. A szentély fölött lapos
kupolás boltozás, a szentély lapos félköríves záródású. A kupolán balusztrádot és áttört kupolás architektúrát ábrázoló freskó a XVIII. századból. Egyéb festése újabb.
kép a világhálóról
kép: Tiszai Árpád
képek: Mátyás Lőrinc
A főoltárképen a Szentháromság megkoronázza Máriát. Körülötte festett oszlopos architektúra. Ez a kép is késő XVIII. századi. A kórus előtti íves falmezőn két kép a XIX. századból, Krisztus a kereszten és Levétel a keresztről. A szószék egyszerű, barokk, festett képekkel beillesztve. A mellvéden a négy evangélista, a hátfal ajtaján Krisztus.
A harangtorony és kórus felé vezető falépcső építés korabeli. A templom tornyában négy harang lakik. A délidőben megszólaló haranghoz az ércet az 1956-os harcok után maradt töltényhüvelyekből szedték össze a helybeliek. 1958-ban részben ebből a gyűjtésből készült el az 1 tonna súlyú harang.
|
A templom búcsúja Szentháromság vasárnapján, |
a Pünkösd után való első |
|
|
|
vasárnapon van. Az ezt követő vasárnap úrnapi körmenetének virágszőnyege országos hírű. |
|
||
Írta: Mátyás Sándor művészettörténész
6. Javaslat indoklása
A Szentháromság templom Csömör nevezetes műemléke, a környék legnagyobb temploma.
A templom térbeli tájolása is a remek tervezést mutatja. A megépülés idején nem voltak a mai igényeknek megfelelő fényforrások. A szentély és a hajó ablakait úgy helyezték el, hogy a reggeli miséken az oltár természetes megvilágítást kapjon.
A sok viszontagságos esztendő, a két világháború hatalmas pusztításai sem tudták a templomot tönkre tenni. A toronyhoz és a kórushoz még az eredeti falépcsők vezetnek, s a szentély freskója is őriz egy eredeti részletet. Az eredeti, elvitt harangokat a háborúk után pótolták, és a torony felső részét is javítani kellett.
A műemlék-templom jelenlegi külső és belső állaga nagyon jó. Ez áll a gazdagon faragott oltárokra és freskókra egyaránt. Felmerülő igény esetén tárlatvezetéses bemutatókat is tartunk.
Eszmei értéke, hogy a falu lakói mintegy 2/3-nak évszázadok óta hitéleti és közösségi színtere. A templomnak kezdezzől fogva jelentős szerepe volt a falu életében. A kisgyermek megszületése után az első út a templomba vezetett keresztelőre. A szentségek felvételének is – első áldozás, bérmálás, házasságkötés – a templom adott helyet. Formailag a templom alkalmas nagyobb létszámú hitéleti események, liturgikus szertartások – missió – megtartására.
A katoloikus közösség a legnépesebb helyi egyházi felekezet Csömörön. Mintegy 600 fős gyakorló katolikus közösség háza a templom, mely méreténél fogva, s csodálatos akusztikája miatt számos rangos egyházi és zenei eseménynek is rendszeresen otthont ad.
Csömör egyik legnagyobb ékessége, nyitva áll mindenki előtt.
A Csömöri Szentháromság templomot javasoljuk a megyei értéktárba való felvételre.
7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája
www.csomorplebania.andocsi.hu
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
