Üdvözöljük!

Csömöri úrnapi virágszőnyeg

A Pest megyei Értéktár része is.

Csömöri úrnapi virágszőnyeg

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:
  2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Szántóné Hermányos Mária

Levelezési cím: 2141 Csömör, Rákóczi u. 18. Telefonszám: 28 632 402, 30 970 3607

E-mail cím: amariart@t-online.hu

 

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1.  A nemzeti érték megnevezése: Csömöri úrnapi virágszőnyeg

 

2.  A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

agrár- és élelmiszergazdaság            egészség és életmód                 épített környezet

 

ipari és műszaki megoldások        X kulturális örökség                     sport természeti környezet                                         turizmus

3.  A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 2141 Csömör, Erzsébet utca

 

4.  Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

X települési

X országos

tájegységi 

X megyei

külhoni magyarság

 

 

 

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

Az úrnapi virágszőnyeg Csömörön az 1830‐as, 1840‐es évektől napjainkig évről évre teljes pompájában terül le, az egyik évben a templomtól keleti, másik évben nyugati irányban 1–1,5 km hosszan, 1 m szélességben dúsan, virágokból kirakott ősképi és vallási motívumokkal. A virág-szőnyeg a templom kapujától indulva négy oltársátrat – szlovákul butka – köt össze, melyek a négy égtáj felé tájoltak, előttük a szőnyeg kiszélesedve terebélyes vallási szimbólumot alkot, mely rend szerint az adott év egyházi témájához kötődik. Az oltársátrak mindegyike zöld nyárfaágakból (topolyafa) építetten, 300–400 virágkoszorúval bélelve, szentképpel, gyertyákkal, oltárdíszekkel ékítetten, bejáratán dús virágkoszorúval, tetején virágkereszttel várja az Oltáriszentség befogadását a körmeneten.

Úrnapja, Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe, a néphagyományban a legünnepélyesebb hitvallás. A vasárnapi körmenet előkészületei már a hét közepén elkezdődnek. A férfiak csütörtökön hajnalban indulnak a határba kutyatejért, mely a virágszőnyeg egységes szegélyét rakják majd ki. Régen lovas kocsikkal, ma autókkal, utánfutókkal. A sátorhoz fűz‐, mogyoró‐, nyárfaágak sűrű tömegét vágják, ebből épül a sátrak teteje és három oldalaA környékbeliek    a virágokat szedik a mezőről, a kertekből, s hordják le a pincék hűvösébe.

Szombaton kezdődik a koszorúk kötése az erre kijelölt házaknál. A házigazda családok vállalják az egész munkafolyamat lebonyolítását. Hozzájuk hordják a falu minden részéből a szálas virágokat és az összegyűjtött szirmokat, helyet biztosítanak a virágoknak, elegendő asztalt és széket a kötéshez, sőt még enni‐innivalóról is gondoskodnak. A füzérek, a virág‐költemények, a 300‐400 darab koszorú közel 2‐3 ezer szál virág felhasználásával készülnek, ebben rokonok,

 

barátok, gyerekek, falubeliek, munkatársak, mintegy 40–50 ember működik közre házanként. Hajdanán a legtöbb helyen csak a vadvirágokat használták fel a körmenet virágszőnyegéhez, az ’50‐es évektől a mezei virágok mellé felhasználtak termesztett virágokat is. Vasárnap hajnalban kezdődik a szőnyeg lerakása, sátrak díszítése. Hat órakor az utcák már olyanok, mint a méhkas, mindenki eggyé a munkában vallásra, felekezetre, korra való tekintet nélkül. Szívesen segítenek azok is, akik nem hívők. A község apraja‐nagyja egy kalákává válik.

 

 

6.  Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

Az úrnapi körmenet eredete a XIV. századra vezethező vissza, melyet Csömörön a betelepített svábok honosítottak meg a XIX. század elején. Az élő emlékezet szerint községünkben az úrnapi körmenet egyetlen évben sem maradt el. Amikor a háború nehéz időszakát élték a csömöriek, akkor is, és a Rákosi‐ és Kádár‐rendszer évtizedeiben is zavartalanul rendezték meg. Így nemzedékről nemzedékre teljességében megmaradt mind a mai napig. – Ettől különleges és páratlan a csömöri úrnapi körmenet, ismert az egész országban, sőt, határa‐inkon túl is.

A hithez való hűség mellett szép példája a virágszőnyeg a településünk három nemzetiségének egymást erősítő, emelő kulturális hatásának is. A magyarság természettisztelő és arra folytonosan áldást óhajtó lelkülete találkozott a svábok pazar virágkultuszával és a tótok hűséges hagyománytiszteletével. Így, közösen, teljességében meg tudtuk őrizni, és bizalmunk szerint unokáinknak is át tudjuk örökíteni a csodálatos hagyományt.

Az eseményről tanúskodó, 2014-ben megjelent kötet is az értékátadás küldetésével jött létre Csömör Nagyközség Önkormányzata és a Római katolikus Egyházközség kiadásában. Terveink között szerepel a csömöri úrnapi körmenet mindkét körének filmfelvételen történő dokumentálása is.

Idézet a könyv lektorának  ajánlásából:  „A  csömöri úrnapi virágszőnyeg nevezhető hungarikumnak is. Ünnepi virágdíszítés más országban is van, körmenet szinte mindenütt található. Ám, miként e kötet egyik beszámolója leírja, a híres japán „cseresznyevirágzás” ünnepével egyenrangú, vagy annál is összetettebb, érdekesebb helyi hagyományt termett Csömör népe és történelme. De ne is hasonlítgassunk. Az Úrnapja egyszerre egyetemes (a katolikosz szó legjobb értelmében) és üdítően itteni, helyi szépség, különlegesség. Érdemes végiggondolni, miért mondható ez különlegességnek.”

A csömöri virágszőnyeges körmenet liturgiájában tiszta, lelki tartalmában ősi, a keresztény lelkület eleven megjelenése, mely páratlananul sallangmentes az egész keresztény világban. Méltó arra, hogy Hungarikummá nyilvánuljon.

 

7.  A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája

 

Úrnapi virágszőnyeg Csömörön, 2014, Csömör, Kiadó: Csömöri Katolikus Egyházközség és Csömör Nagyközség Önkormányzata

 

www.csomortv.hu

 

8.  Melléklet

 

Csömöri úrnapi virágszônyeges körmenet DVD

Megszakítás