Search

Üdvözöljük!

Search
Search

 

Kürcsi őskalács

 

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

 

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Csömöri Települési Értéktár Bizottság

 

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Sz. Hermányos Mária

Levelezési cím: 2141 Csömör, Rákóczi u. 18. Telefonszám: 06 30 970 3607

E-mail cím: amariart@t-online.hu

 

 

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

 

1. A nemzeti érték megnevezése: Kürcsi őskalács

 

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 


X agr és élelmiszergazdaság

 

□ ipari és műszaki megoldások

 

□ természeti környezet


□ egészség és életmód

 

X kulturális örökg

 

□ turizmus


□ épített környezet

 

□ sport


 

 

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye Kürcsi Kft. 2141 Csömör, Rét u. 18.

 

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

X települési                       □ tájegységi                          X megyei                               □ külhoni magyarság

 

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

A kürtőskalácsról:

Kürtőskalácsnak nevezzük azt a fahengerre tekert kelt tésztát, amelyet kristálycukorba forgatnak és a cukor sütés közben rákaramelizálódva, szép mázas fényt ad az elkészült süteménynek. A Székelyföldről származó kürtőskalács a kályhacsőről kapta a nevét, hiszen a székelyek a kályhacsövet kürtőnek nevezik, ez volt az ihletadó forma. Hajdanán nagyobb családi ünnepekre (esküvő, keresztelő) készítették. Székelyföldön napjainkban is él ez a hagyomány. A kürtőskalács egyre nagyobb teret hódított, Erdély-szerte elterjedt, változott,

a sütőfa vastagsága kisebb lett. Ahol nem volt keményfa, ott cserépborítást, agyagból készült hengert használtak, vagy lemezből készítettek hasonló formájú hengert. A különböző változatok annyiban egyeznek meg, hogy a tésztát valamire rátekerik, pl. kukoricacsutkára – kóróra, és ezáltal a sütemény közepe lyukas marad. Minden eszközre tekert tésztának más íze van. Nevük is változó, az így készült süteményt a Dunántúlon dorongfánknak, botratekercs-nek nevezik. (Brünn vidékén is sütnek lyukas süteményt, „Baumkuchen”-nek nevezik, de ez piskótaszerű masszából készül. A sütemény formája fatörzsre hasonlít, az egymás utáni sült rétegek rajzolják ki az évgyűrűket. Az angolok, litvánok, svédek is készítenek hasonló süteményt.)


 

A Kürcsi őskalács története:

Kászoni Mária Magdolna 1978-ban Kézdivásárhelyről Csömörre ment férjhez Makai Rezsőhöz, és otthoni munkán gondolkodva kezdett kürtős-kalács sütésbe ezermester férje oldalán. A Makai házaspár vállalkozást hozott létre 1990-ben. Mivel terméküket kicsik és nagyok egyaránt szeretik, egy kisgyerek számára is jóízűen elfogyasztható kalácsméretet fejlesztettek ki. A kialakított termékméret és forma (a kónusz aránya), a feltekert tésztacsík hossza (kb. 180 cm) egyedülálló volt. A sütőfa hossza, méretei úgy lettek kialakítva, hogy a készítőnek ne legyen megterhelő a használata. Ezt a méretet ők vezették be a kereskedelembe, napjainkban is ezt a méretethasználják a legtöbben. A 90-es évek elején csak nagyméretű kürtőskalácsot készítettek eladásra cukros-vaníliás és diós ízesítéssel. A többi ízesítés (fahéj, kókusz, mogyoró, kakaó, mák) ötlete is az ő nevükhöz kötődik.

Az otthon sütés és kiszállítás terve nem vált be, mert a termék különös gondoskodást, körültekintést igényel. Kilépve a nagyközönség elé helyben sütötték a kalácsot rendezvé-nyeken, vásárokon. Kezdettől fogva próbálták a hagyományos receptúrát követni, de rájöttek arra, hogy új receptúrát kialakítva, friss gyümölcsök hozzáadásával sokkal ízletesebbé és egészségesebbé válik a termék.

2 évi faszénen való sütés után saját fejlesztésű és készítésű elektromos sütőgéppel dolgoztak, majd következett a mai napig használt gázos sütőgép (igény szerint elektromossá is lehetett alakítani), ami beltéren is jól használhatónak bizonyult, hiszen a füst helyett csak a friss kürtőskalács ínycsiklandozó illata száll.

Kezdetektől törekedtek az egyediségre mind ízvilágban, mind látványban. A termék neve Kászoni kürtőskalács lett. Kászoni a székelyföldi édesanya leánykori neve, de mivel Kászon településen nem így és nem ilyen kürtőskalácsot sütnek és gyakran a Kászoni vezetéknevet a helyiségnévvel összetévesztve használták, ill. fordították más nyelvekre, Kürcsi őskalács néven védjegyeztették terméküket 2004-ben. A Kürcsi szójáték, az őskalács pedig az ősök iránti tisztelet hordozza, tükrözve a régi minőség új formában való továbbadását.

A Kürcsi védjegy biztos garancia az állandó minőségre. A termékekhez csak természetes alapanyagokat használnak, és frissen, a helyszínen készítik. A kelt tészta mindig friss gyümölcs hozzáadásával készül.

A kalácsot 7 féle ízben kínálják: sima – karamellás, diós, kókuszos, fahéjas, kakaós, mákos, mogyorós.

Készítenek még Kürcsi fánkot, ami a kürtősfánk továbbgondolt változata, szintén Kürcsi tésztából készül friss gyümölcsök felhasználásával, amit kisebb méretű sütőfára tekernek fel és zsiradékban sütnek ki. A Kürcsi fánkhoz saját fejlesztésű sütőkészletet is forgalmaznak, így adva lehetőséget kicsiknek és nagyoknak hogy otthon is elkészítsék ezt a finomságot. Ezáltal a legkisebbeknek is lehetőségük nyílik játékos formában megismerni ezt a hagyományt.

 

A Kürcsi Kft. nem csak termékeit, hanem sokéves tapasztalattal kialakított technológiáját is forgalmazza, sok vállalkozó kedvű embert tanított meg az egészséges sütemények készítésére. A Kürcsi receptek, sütőformák és a sütési technológiai know-how 080304003T számon szerzői jog alatt állnak.

 

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Hagyományos székely népi süteményből terméket alakítottak ki, melynek nevet adtak, szabadalmaztatták. A családi vállalkozás sikeréhez és megmaradásához a csömöri lakosság termékszeretete nagyban hozzájárult. Rendezvényeink állandó, jellegzetes szereplői vagy személyesen, vagy termékeik által, számtalan esetben adományozóként. Óvodai és iskolai


 

foglalkozásokon fáradhatatlanul tanítják a gyermekeket és szüleiket a süteménykészítés rejtelmeire.

Termékükkel a világon elsőként jártak kiállításokra bel- és külföldön egyaránt. Európa sok szegletébe elvitték a magyar gasztronómia jó hírét. A látvány és íz magáért beszél, de emellett a készítők kedvessége, közvetlensége, gondossága, a tálalás népművészeti igényessége a magyar vendéglátás mintapéldája is. Vendégkönyvükben a hálás közönség bejegyzéseinek sora tanúskodik erről, több látogatót versírásra ihlettek. Az általuk készített kürtőskalács az évek folyamán „csömöri Kürcsi”-ként híresült el országszerte vevők körében.

A készítők kedves mondása: „a mi Kürcsink nem üres, töltve van azzal a szeretettel, amellyel Önöknek készítjük.”

 

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Az Agrármarketing Centrum Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) programjának gyűjteménye jegyzi 2001-ben.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kézműves Remek címét nyerte el a Kürcsi őskalács 2006-ban.

HUNGARICUM Válogatás a Kárpát-medence jellegzetesen magyar értékeiből 2007., 2012. Bp., Médiamix Kiadó

Pest megye kézműves remekei – a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa 2014.

 

 

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.kurcsi.hu

 

III. MELLÉKLETEK

1. 1 db Kürcsi bemutatófilm DVD

Megszakítás