Üdvözöljük!

Nepomuki Szent János szobra

 

Nepomuki Szent János szobra

 

 

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

 

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Csömöri települési Értéktár Bizottság

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Szántóné Hermányos Mária

Levelezési cím: Telefonszám:

E-mail cím: amariart@t-online.hu

 

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

 

1. A nemzeti érték megnevezése: Nepomuki Szent János szobra

 

 

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

 


□ agrár- és élelmiszergazdaság

 

□ ipari és műszaki megoldások

 

□ természeti környezet


□ egészség és életmód

 

□ kulturális örökség

 

□ turizmus


X épített környezet

 

□ sport


 

 

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 2141 Csömör, Szabadság utca

 

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

X települési                     □ tájegységi                       X megyei                            □ külhoni magyarság

 

 

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

 

A Szabadság út 394-es helyrajzi számú ingatlanán, a patak hídjánál áll bekerítve, műemléki védelmet élvez. A homokkőből faragott plasztika Grassalkovich I. Antal kezdeményezésére készült 1771-ben. Volutás, tagozott talapzata van, közepén tárcsás lezárású virágfüzérdíszes tükörrel. Az oldalán a voluták hármas szalagban csavarodnak vissza, a tükörben cseppdíszes tulipán motívum. A Szent kezében feszület és pálmalevél.

 

A cseh Nepomuki Szent János kultusza az 1620-as években terjedt el. Első térbeli ábrázo-lása a prágai Károly hídon álló szobor, amely a szentet főpapi süveggel ábrázolja, arca barokk szokás szerint áhítatot tükröz, fejét félredönti, két kezében halotti keresztet tart és pálmaágat. A közel 90 évvel később született csömöri szobron mindezek az ikonográfiai jegyek megtalálhatók. (Mátyás Sándor művészettörténész írásából.)

 


képek a világhálóról

 

Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje.

A gyónási titok mártírjaként tartják számon; 1340-ben született Csehországban, Pomuk vagy Nepomuk nevű mezővároskában. Pap lett, majd a prágai udvarban kanonok, IV. Vencel király feleségének gyóntatója. A legenda szerint egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására, mivel azonban semmi módon nem ért célt, a Moldvába ölette (1383). A prágai Szent-Vid-templomban temették el, ahol főleg kultusza kezdetével párhuzamosan a 16–17. sz.-tól kezdtek sírjánál rendkívüli eseményeket észlelni. Pl. 1618-ban a protestánsok elfoglalták a templom felét és el akarták távolítani a holttestet is, a sírásók azonban a legenda szerint egymás után szörnyethaltak. Ez és ehhez hasonló események alapján a jezsuita ellenreformációs misszionáriusok erre és ehhez hasonló eseményekre hivatkozva ügyük pártfogójának kezdték tekinteni és szentté avatását kérték, mely 1729-ben meg is történt. Döntő bizonyítékként azt hozták fel, hogy tetemének feltárásakor épen került elő a nyelve, és ez elevenpiros színűre változott, amelyet azóta ereklyeként tisztelnek és gyakran ábrázoltak is. A 18. sz.-ban a barokk korban szentté avatottak közül a legtöbb új templomot az ő tiszteletére szentelték. Igen rövid idő alatt népszerűvé vált. Szobrai az egész ország területén elterjedtek, különösen vízparton, hidakon. Papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják. – Ünnepének (máj. 16.) előestéjén a múlt században Pest-Budán, a 20. sz. első felében Ercsiben, Dunaharasztin, Baján („Jánoska-eresztés”), Mohácson

kisebb-nagyobb vízi körmeneteket rendeztek, amelyekhez majálishoz hasonló mulatság is csatlakozott. A Bánság védőszentjeként is tisztelték.

 

6. Javaslat indoklása

 

A műemléki védelmet élvezô szobor Csömör legrégebbi épített emléke. Méltó megbecsülése több figyelmet érdemel!

 

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája Magyar néprajzi lexikonIrod. Dankó Imre: A bajai Jánoska-eresztés (Ethn., 1958);

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai hagyományvilágból (I–II., Bp., 1977); Juhász, Koloman: Der heilige Johannes Nepomuk als Schutzpatron des Banates (Österreichische Zeitschrift für Volkskunde 1964).

Megszakítás