Sajátos csömöri tót népviselet
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI
1.A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Csömöri Települési Értéktár Bizottság
2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Csömör Nagyközség Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata
Szabó Erzsébet elnök
Levelezési cím: 2141 Csömör Kossuth Lajos u. 95. Telefonszám: 0630 355 86 98
E-mail cím: csomoriszlovakok@hotmail.com
II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1.A nemzeti érték megnevezése: Sajátos csömöri népviselet (Tót népviselet)
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
□ agrár- és élelmiszergazdaság
□ ipari és műszaki megoldások
□ természeti környezet
□ egészség és életmód
X kulturális örökség
□ turizmus
□ épített környezet
□ sport
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye Csömör nagyközség
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
X települési □ tájegységi X megyei □ külhoni magyarság
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
A budapesti piacok sajátos alakjai azok a népviseletbe öltözött asszonyok, akik zöldséget, gyümölcsöt és egyéb mezőgazdasági termékeket árulnak. Közülük is kitűnnek széles szoknyájukkal, fejviseletükkel és színes öltözékükkel a csömöriek. A Budapest közvetlen közelében fekvő Csömör a 18. században szlovákokkal települt be, akik a mai napig a nyelvükön kívül megőrizték népi kultúrájuk néhány elemét, melyek közé tartozik az öltözet is. Csömör lakosságának szociális struktúrája foglalkozásuktól függött, a vagyoni és szociális különbségek a vallási hovatartozással is (katolikusok, evangélikusok) összefüggtek.
A katolikus lakosságot nagyrészt németek és szlovákok alkották. A múltban a németek főként a szőlőket birtokolták, később a gyümölcsösökre tértek át, a szlovákok földművesek, zöldséget termesztettek. Az összes ilyen különbség – nemzetiségi, vallási, szociális és vagyoni, bizonyos mértékig az öltözetben is megmutatkozott főként a második világháborúig. Ezután a hagyományos öltözet háttérbe szorul és lassan mindenki városi öltözetet kezd viselni. A népviseletben járó földművesektől, a szlovákoktól, a múltban is eltérő viseletben jártak az iparosok, akik „jobban éltek és többet engedhettek meg maguknak”. Városiasan öltöztek. Nem maradtak el mögöttük a németek sem, akik közül sokan Pesten dolgoztak. A szlovák lakosság parasztosan öltözött, népviseletet hordott. A csömöriek szerint a környező
szlovák településeken elenyésző különbségekkel azonos népviseletet hordtak a cinkotai, a kis-tarcsai és kerepesi lakosok.
6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
A sajátos csömöri népviselet napjainkig fennmaradt a településen, hiszen közel harminc asszony (a mamikák) napi rendszerességgel viselik az alkalomhoz illő viseletüket. Az ő segítségükkel és a faluban fellelhető népviseleti magángyűjtemények bemutatásával hű képet kaphatunk elődeink viseleti szokásairól, mindennapi életükről. Az értéktárba történő felvétellel egy újabb lehetőség kínálkozik arra, hogy szélesebb körben bemutathassuk telepü-lésünk tót öltözködési (viseleti) kultúráját, szokásait, hagyományait.
7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
www.csomoriszlovakok.eoldal.hu
8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.csomoriszlovakok.eoldal.hu
III. MELLÉKLETEK
1. A viselet anyaga és készítése – fotóval illusztrált leírás
A melléklet ide kattintva érhető el
