Üdvözöljük!

Sajátos csömöri tót népviselet

Sajátos csömöri tót népviselet

 

 

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

 

1.A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Csömöri Települési Értéktár Bizottság

 

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Csömör Nagyközség Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata

Szabó Erzsébet elnök

Levelezési cím: 2141 Csömör Kossuth Lajos u. 95. Telefonszám: 0630 355 86 98

E-mail cím: csomoriszlovakok@hotmail.com

 

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

 

1.A nemzeti érték megnevezése: Sajátos csömöri népviselet (Tót népviselet)

 

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 


□ agrár- és élelmiszergazdaság

 

□ ipari és műszaki megoldások

 

□ természeti környezet


□ egészség és életmód

 

X kulturális örökg

 

□ turizmus


□ épített környezet

 

□ sport


 

 

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye Csömör nagyközség

 

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

X telelési                       □ tájegységi                          X megyei                              □ külhoni magyarság

 

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A budapesti piacok sajátos alakjai azok a népviseletbe öltözött asszonyok, akik zöldséget, gyümölcsöt és egyéb mezőgazdasági termékeket árulnak. Közülük is kitűnnek széles szoknyájukkal, fejviseletükkel és színes öltözékükkel a csömöriek. A Budapest közvetlen közelében fekvő Csömör a 18. században szlovákokkal települt be, akik a mai napig a nyelvükön kívül megőrizték népi kultúrájuk néhány elemét, melyek közé tartozik az öltözet is. Csömör lakosságának szociális struktúrája foglalkozásuktól függött, a vagyoni és szociális különbségek a vallási hovatartozással is (katolikusok, evangélikusok) összefüggtek.

A katolikus lakosságot nagyrészt németek és szlovákok alkották. A múltban a németek főként a szőlőket birtokolták, később a gyümölcsösökre tértek át, a szlovákok földművesek, zöldséget termesztettek. Az összes ilyen különbség – nemzetiségi, vallási, szociális és vagyoni, bizonyos mértékig az öltözetben is megmutatkozott főként a második világháborúig. Ezután a hagyományos öltözet háttérbe szorul és lassan mindenki városi öltözetet kezd viselni. A népviseletben járó földművesektől, a szlovákoktól, a múltban is eltérő viseletben jártak az iparosok, akik „jobban éltek és többet engedhettek meg maguknak”. Városiasan öltöztek. Nem maradtak el mögöttük a németek sem, akik közül sokan Pesten dolgoztak. A szlovák lakosság parasztosan öltözött, népviseletet hordott. A csömöriek szerint a környező


 

szlovák településeken elenyésző különbségekkel azonos népviseletet hordtak a cinkotai, a kis-tarcsai és kerepesi lakosok.

 

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A sajátos csömöri népviselet napjainkig fennmaradt a településen, hiszen közel harminc asszony (a mamikák) napi rendszerességgel viselik az alkalomhoz illő viseletüket. Az ő segítségükkel és a faluban fellelhető népviseleti magángyűjtemények bemutatásával hű képet kaphatunk elődeink viseleti szokásairól, mindennapi életükről. Az értéktárba történő felvétellel egy újabb lehetőség kínálkozik arra, hogy szélesebb körben bemutathassuk telepü-lésünk tót öltözködési (viseleti) kultúráját, szokásait, hagyományait.

 

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

www.csomoriszlovakok.eoldal.hu

 

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.csomoriszlovakok.eoldal.hu

 

III. MELLÉKLETEK

1. A viselet anyaga és készítése – fotóval illusztrált leírás

A melléklet ide kattintva érhető el

Megszakítás