A február 15-ei képviselő-testületi ülésen megvitatták a hétvégi éjszakai buszközlekedés próbaidőszakának tapasztalatait. A három hónapos időtartam során nem csak utasszámlálás történt, hanem részletes felmérés is az utazóközönség összetételét, utazási motivációit tekintve.
A felmérés során bebizonyosodott, hogy az éjszakai tömegközlekedést igénybe vevők aránya az előzetes igényekhez képest lényegesen csekélyebb. Az éjszakai buszjáraton utazók túlnyomó többségében csömöri lakos voltak, jellemzően fiatalok, akik szórakozás, művelődés, családi-baráti találkozás céljából utaztak, ám képviseltette magát a középkorosztály is, valamint az utasok körülbelül 20%-a munkából hazatérés miatt választotta ezt az utazási formát. Ugyanakkor az utasok körében csak ritkán volt tapasztalható ismétlődés, így elmondható, hogy az éjszakai közlekedés számos csömöri lakost érint, még ha alkalmanként is. A felmérés értelemszerűen nem terjedt ki a kiemeltnek számító nyári időszakra, amikor várhatóan nagyobb utazóközönséggel kell kalkulálni. A képviselők a tapasztalatok megvitatása után úgy határoztak, hogy a 2018-as év folyamán a már kialakult módon továbbra is biztosítani kívánják az éjszakai tömegközlekedést, amelyet várhatóan körülbelül félezer csömöri lakos vesz igénybe főként alkalmi, ritkábban ismétlődő jelleggel az év során. Ez az utasszám nem teszi lehetővé az éjszaki tömegközlekedés gazdaságos működtetését, kizárólag önkormányzati finanszírozással valósulhat meg. Csömör ugyanakkor szerencsére van olyan anyagi helyzetben – vélték a képviselők -, hogy biztosítani tudja ezt a kényelmi szolgáltatást a lakosai számára.
A közlekedés témájánál maradva a testület megismerte és megvitatta a MÁV-HÉV Zrt. HÉV-fejlesztési koncepcióját. Fábri István polgármester kifejtette, hogy míg korábban a BKK kizárólag fővárosi ügynek tekintette a HÉV-fejlesztést és nem egyeztetett az agglomerációs önkormányzatokkal, addig örvendetes módon a MÁV-HÉV Zrt. a fejlesztést az érintett önkormányzatok bevonásával tervezi.
A társaság részéről Hájas Róbert Sándor vezérigazgatói főtanácsos ismertette a koncepció lényeges elemeit és válaszolt a felmerülő kérdésekre. A szakember hangsúlyozta, hogy a korábbi, monumentális tervekkel szemben – amelyben a csömöri szárnyvonal teljes megszüntetése is opcióként szerepelt – ők elsősorban a meglévő vonalak korszerűsítésére kívánnak fókuszálni, amelyben a csömöri szárnyvonal megtartása és működtetése is szerepel. Az önkormányzattal egyeztetve olyan kérdéseket vitattak meg, mint a használaton kívüli, ún. Kavicsbánya-szakasz újbóli hasznosítása, az állomásépület megőrzése, nosztalgiajáratok működtetése, a biztonsági szempontból rendkívül kritikus Major úti HÉV-átjáró biztonságosabbá tétele, valamint a egy esetleges újabb megálló létesítése Csömörön.
Hájas Róbert Sándor kifejtette, hogy a tervek már elkészültek, jelenleg a kormány döntésére várnak, és amennyiben a szükséges források rendelkezésre állnak, 2-3 éven belül várható érdemi előrelépés a kötöttpályás közlekedés fejlesztése terén. A képviselő-testület határozatot fogadott el, amelyben jelezte elkötelezettségét a kötöttpályás közlekedés fennmaradása, fejlesztése mellett, valamint javaslatokat fogalmaztak meg a csömöri szakaszt érintő kérdésekben. Hájas Róbert Sándor kifejtette, hogy a csömöri képviselő-testület döntése precedensértékű és más érintett önkormányzatoktól is hasonló elköteleződést várnak. Emellett pedig a szakember jelezte, hogy a határozatban foglalt javaslatok megegyeznek a MÁV-HÉV Zrt. elképzeléseivel, jó alapját képezik a további közös gondolkodásnak, illetve az együttműködésnek.