„Ki kell mondanunk: az iskola helyzete a helyi települési közösség legfontosabb ügye!” Fábri István polgármester felhívása Magyarország polgármestereihez és önkormányzati képviselőihez.
Az 1990-es rendszerváltás után megtapasztalt valódi önkormányzatiság hatalmas lendületet adott a magyar városoknak, községeknek, a települési közösségeknek, ahol az emberek a maguk kezébe vehették közvetlen lakókörnyezetük ügyeinek irányítását, gazdagíthatták a helyi társadalmi életet a kultúra, a sport és számos más területen, fejleszthették iskoláikat, óvodáikat. A rendszer szükségszerű és indokolt korrekciói után ugyanakkor az elmúlt bő két évtized a helyi közösségi autonómiák folyamatos leszűkítését, gazdasági kiszolgáltatottságát, az eredendően települési feladatok kormányokon átívelő értelmetlen és káros központosítását is magával hozta.
2026. április 12-én a korábbi politikai rendszer megdöntése új esélyt adhat nekünk ismét településeink fejlődésében. Bízunk benne, hogy az új kormány megvalósítja az önkormányzatokra vonatkozó választási programját, és visszakapjuk iskoláinkat, a védőnői szolgálatot, érdemben beleszólhatunk ismét a település épített és természeti környezetének alakításába-fenntartásába, a polgárok több ügyet intézhetnek majd helyben és nem veszik el azokat a bevételeinket, amelyeket az itt élők életkörülményeinek javítására, környezetünk megóvására és fejlesztésére tudnánk fordítani. Tudjuk, hogy mindezt nem lehet egyik napról a másikra elérni, hiszen rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van az ország, de a rossz és pazarló intézményrendszereket is teljesen át kell alakítani. Ám hisszük, hogy mindezeket a problémákat lépésről-lépésre meg lehet oldani.
Fontos szempont, hogy hitelesen és szakszerűen fogalmazzuk meg érveinket, követeléseinket. Éppen ezért határozottan fel kell emelnünk a hangunkat az olyan településvezetői megnyilvánulások ellen, mint amikor pl. egy megyei jogú város polgármestere úgy nyilatkozik, hogy az előző kormány által erőszakosan véghez vitt iskolai államosítás üdvözlendő és a jövőben is fenntartandó rendszert eredményezett. Teszi ezt éppen azon önkormányzatok érdekképviseleti szerve, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökeként, amelyek a leginkább fenn tudnák és többségükben fenn is akarnák tartani iskoláikat. A hazai önkormányzatokat korábban pártpolitikai alapon presszionálni igyekvő, és éppen az elnöki lemondás/leváltás előtt álló Szita Károly kaposvári polgármester ezzel nem csak a települési autonómiára épülő polgármesteri hivatást árulja el, hanem — és ami ennél is nagyobb bűn —, elárulja a városok, községek polgárainak közösségeit, szembe menve az ő elemi érdekeikkel.
Az iskolák működtetésének-fenntartásának visszaadása önkormányzati hatáskörbe ugyanis jelenleg az iskola társadalmasítási folyamatának egyik legfontosabb lépése, s egyúttal eszköze. Ki kell mondanunk: az iskola helyzete a helyi települési közösség legfontosabb ügye! Mi lehet fontosabb egy település számára, mint az ott élő gyermekek intézményi nevelése, oktatása, s a mindennek keretet adó intézmények magas színvonalú fenntartása-működtetése, a helyi fiatalok boldogulásának elősegítése?! A jelenlegi hazai oktatási rendszer Európa legközpontosítottabb oktatási rendszere, radikális átalakítása mind az állam, mind a pedagógustársadalom, mind a szülők, mind a helyi közösségek, és legfőképpen a gyermekek érdeke.
1.) A városoknak, nagyobb községeknek vállalniuk kell, hogy a jövőben önállóan fenntartják és működtetik iskoláikat. Ehhez az alapvető költségvetési forrásokat természetesen az államnak biztosítania kell, hiszen ezzel állami feladatot ad át az önkormányzatoknak. A 2013-ban és 2017-ben lezajlott államosításkor a jogkörök mellett az iskolai forrásokat az állam megvonta az önkormányzatoktól, az iskolai ingatlanok viszont önkormányzati tulajdonban maradtak, így azok amortizációját figyelembe kell venni az egyes intézményekre jutó költségvetési keretek meghatározásakor.
2.) Az új oktatási irányelvek és a megalkotandó új nemzeti alaptanterv keretein belül biztosítani kell a közoktatási intézmények szakmai önállóságát, a korábbi intézményvezetői hatáskörök visszaadása és az intézményi pedagógiai közösség érdemi szakmai részvétele mellett. Mindezt figyelembe véve, és az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, illetve annak illetékes szervei, az Oktatási Hivatal szakmai felügyelete mellett kell a fenntartói-működtetői jogokat gyakorolnia az önkormányzatoknak — hasonlóan a 2013 előtti időszakhoz. Mindebben a szülői közösségeknek is egyértelmű részvételt kell biztosítani. Jelenleg, törvényi felhatalmazás szerint, az óvodákat is hasonló logika alapján működtetik az önkormányzatok, így elmondható: a szakmai kompetenciák, hatás- és jogkörök kérdése egyértelműen tisztázható, a helyi közösség bevonódása pedig egyúttal biztosítja a kívánatos helyi társadalmi kontrollt is.
3.) Az elmúlt évek bebizonyították: az iskolák „működtetése” során korábban az önkormányzatok sokkal jobb gazdái voltak az iskolai ingatlanoknak, eszközöknek, mint az állam. Nem csak rugalmasabban és hatékonyabban tudták a hétköznapi működtetési feladatokat ellátni, hanem sok település — az állam által biztosított költségvetési forrásokon túl — önerőből számos plusz forrást nyújtott a minőségi oktatási körülmények biztosítása érdekében. A közoktatási rendszer átalakítása során ugyanakkor szükségszerű a települési szintű differenciálás, ennek alapján nem érheti hátrány sem költségvetési, sem szakmai szempontból a kifejezetten szerény anyagi lehetőségek között működő önkormányzatokat. Erre az államnak közvetlen, kiemelt pénzügyi forrásokat kell biztosítania, mérlegelve — az érintettekkel való egyeztetések mellett — a térségi intézményi integráció lehetőségeit is.
4.) A kisebb települések, illetve a kifejezetten alacsony diáklétszám mellett működő iskolák esetében megfontolandó a kistérségi társulási formában való intézményi működtetés. Ennek a 2013 előtti időszakból vannak kifejezetten pozitív példái, de akár új fenntartási-működtetési modelleket is ki lehet dolgozni. Fontos, és minden polgármester, képviselő számára hangsúlyozandó szempont ugyanakkor, hogy a kialakítandó új térségi működtetési rendszerben az érintett települések vezetőinek szerepet kell vállalniuk, közvetítve ezzel a helyi közösségek igényeit. Mindehhez az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak és az önkormányzatokért felelős Terület- és Vidékfejlesztési Minisztériumnak közösen kell kidolgozni a megfelelő törvényi keretrendszert. Erre vonatkozik a javaslata a legtöbb települési lakos képviseletét felvállaló hazai érdekvédelmi szervezetnek, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének is.
5.) Az önkormányzati fenntartású-működtetésű intézmények esetében, megfelelő oktatási hivatali és szakfelügyeleti rendszer mellett, funkcióját veszti a tankerületi szerepvállalás. Ez jelentős megtakarítást is jelenthet az állam számára egy olyan fenntartórendszer legalább részbeni megszüntetésével, amely egyébként is csak növelte a bürokráciát, és egyúttal emelte a kiadásokat is a korábbi időszakhoz képest. Hosszútávon a kistelepülési iskolák esetében is megfontolandó, hogy a térségi önkormányzati társulások esetében szükség van-e állami fenntartó-működtető intézményrendszerre.
Az iskolák helyi fenntartásának-működtetésének átalakítása mellett természetesen más hatáskörök esetében is egyszerre kell érvényesíteni a hatékonysági, költségvetési és önrendelkezési szempontokat az állam és az önkormányzatok viszonyában. Mindezek során az önkormányzati vezetőknek is felelősségteljesen, racionálisan és a helyi települési-társadalmi igényeket is érvényesítve kell megfogalmazniuk álláspontjukat.
Jómagam 1990-től a helyi rendszerváltó önkormányzatban független, civil szervezet által jelölt képviselőként tevékenykedtem, 2010 óta pedig továbbra is pártoktól független polgármesterként végzem a munkámat, amelynek során a települési szintű autonómia érvényesítésére mindig alapelvként tekintettem.
Javaslom minden polgármestertársamnak, hogy lépjünk végre túl a korábban nekünk szánt, avagy sokak által maguk választott „házmesteri” szerepen, és legyünk valódi vezetői annak a települési közösségnek, amely bizalmával felhatalmazott minket községünk, városunk ügyeinek közös intézésére, lakóhelyünk fejlődésének elősegítésére!
Csömör, 2026. május 20.
Fábri István
Csömör nagyközség polgármestere
