Az elmúlt évtizedekben Csömör lakossága egyre nőtt, a belterület és a beépítettség aránya folyamatosan emelkedett, ezzel párhuzamosan a fás szárú növények mennyisége jelentősen lecsökkent. A csökkenés megfékezésére az önkormányzat tavaly megalkotta a fás szárú növények védelméről szóló rendeletet.
Az elmúlt év tapasztalatai alapján – valamint a helyi rendeletet összehasonlítva más településeken és Budapest több kerületében érvényben lévő és alkalmazott rendeletekkel –megállapítható, hogy a Csömörön alkalmazott szankciók nagyon enyhék voltak, a faállomány csökkenését nem tudta sem megakadályozni, sem lassítani. Jóllehet a polgárok többsége nagy gondot fordít a természeti környezet megóvására, nem kevesen telken belül és kívül is szinte minden növényzetet eltüntetnek, kertjük és kerítésük előtt a közterületet is leburkolják. Mindezt a folyamatot a sűrű beépítésű ingatlanok kialakulása, a sok új építkezés jelentősen erősíti. A fapótlás mennyisége sajnos jóval elmaradt a kivágott famennyiségtől. Az új rendelet az előfordult esetek alapján igyekszik a korábbi joghézagokat megszüntetni, a lehető legtöbb esetre egyértelmű előírásokat tartalmaz.
Csömör nagyközség jelenleg még igen zöldnek tűnik más környékbeli településekkel összehasonlítva, amit a régi belterületre jellemző környezeti gondolkodás és az utóbbi évek fásítási, parkosítási programjai, az ez irányú tudatos, a fenntarthatóságot is előtérbe helyező településfejlesztés eredményez. Mindez azonban lassan veszélybe kerül. A most készülő környezetvédelmi program adatgyűjtése – mely a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) erdészeti nyilvántartásai alapján készült – ráadásul kimutatta, hogy amíg a gödöllői térségben a települések faállománya átlagosan 28%, addig Csömörön ez a szám jóval alacsonyabb, mindössze 8%! Ennek az az oka, hogy a település történeti adottságait tekintve a Gödöllői-dombság térségéhez viszonyítva kevés a külterületi erdő, ez okozza a rossz arányokat. Az önkormányzat évek óta ezen erdők megőrzését tűzte ki célul, ennek érdekében jelentő pénzösszegért erdőterületeket vásárolt, megakadályozva ezzel hosszú távon is a tarvágásokat.
A rendelet átdolgozásának, újraírásának célja az volt, hogy a lakosság környezettudatos gondolkodását ösztönözzék, anyagi okból is érdekeltté tegyük az itt élőket alternatív megoldások keresésére, pl. egy kapu vagy egy kocsibeálló elhelyezésekor törekedjenek arra, hogy a legtöbb fa a helyén maradjon. Amennyiben nincs más megoldás és a fakivágás elkerülhetetlen, úgy legalább a pótlási kötelezettség által biztosítani lehet a faállomány szinten tartását. Nem titkolt cél, hogy a fapótlási kötelezettségből származó befizetések révén növekedjen a környezetvédelmi alapba befizetett összeg, amelyből a Csötesz Kft. tervezetten, a lakossággal egyeztetve, az ültetéseket megfelelően előkészítve komplett fasorokat tudjon felújítani, ültetni a község területén. Az alapba befolyt összegből akár új erdő telepítése is megvalósítható. De, mint ahogy a környezetvédelmi bizottság tagjai hangsúlyozzák: az ideális az lenne, ha a lakosok nem pénzösszeggel váltanák ki a kivágott fákat, hanem a meglévők megőrzésére törekednének.
Bár a fapótlás megváltásának összege az új rendeletben csökkent, ugyanakkor a pótlandó fák darabszáma emelkedett. Fontos lenne, hogy a csömöri lakosok megértsék, a zöld környezet pusztítása hosszú távon jelentős károkat okoz, ezért is nagyon fontos a faállomány felelős gondozása. A fák és növények nélküli udvarok tájidegenek Csömörön, a településképet és a megszokott környezetet is rombolják.
A rendelet legfontosabb elemei
A rendelet kevésbé avatkozik be a magáningatlanokon meglévő növényállomány kezelésébe, emellett sokkal szigorúbban lép fel a közterületi ingatlanok fáinak, cserjéinek védelme érdekében.
Magáningatlanokon történő fakivágással kapcsolatban
- Minden 20 cm átmérőjű fa kivágására – az inváziós fajok közül csak az akácra – engedélyt kell kérni. Minden fakivágás csak vegetációs időszakon kívül végezhető, kivéve, ha a fa balesetveszélyes vagy kiszáradt.
Gyümölcsfákra a dió, mandula, szelídgesztenye, törökmogyoró és a díszfának nemesített gyümölcsfák kivételével nem kell engedélyt kérni.
- Egy darab egészséges fa kivágását két darab díszfával vagy négy darab gyümölcsfával kell pótolni. Beteg fa esetén ennek a felét kell elültetni.
- Fontos változás, hogy azokon az ingatlanokon, ahol fakivágás után a telek minden 60 m2-ére legalább egy fa jut, ott nincs előírva pótlási kötelezettség.
- Szigorúan szankcionálja a rendelet az engedély nélküli fakivágást, csonkolást, ennek pótlási kötelezettsége 100%, tehát pl. egy 30 cm átmérőjű engedély nélkül kivágott fát 5 db 6 cm átmérőjű fával kell pótolni vagy pénzben megváltani.
- A fakivágási engedély érvényessége 1 év.
A közterületen történő fakivágás:
- Minden esetben engedélyköteles. Jellemzően kapubeálló vagy közművek kialakítása esetén kérhetik a lakók.
- Egy darab egészséges fa kivágását 100%-osan kell pótolni, tehát egy 30 cm átmérőjű fát 5 db 6 cm átmérőjű fával kell pótolni vagy pénzben megváltani.
- Szigorúan szankcionálja a rendelet az engedély nélküli fakivágást, csonkolást, ennek pótlási kötelezettsége 200%, tehát pl. egy 30 cm átmérőjű engedély nélkül kivágott fát 10 db 6 cm átmérőjű fával kell pótolni vagy pénzben megváltani.
- A Csötesz Kft. csak nagyon indokolt esetben vág ki fát, balesetveszély vagy kiszáradás esetén. Ebben az esetben is a pótlási kötelezettség 1 db minden kivágott fa után.
- A fakivágási engedély érvényessége 1 év.
Gallyazás:
A rossz tapasztalatok miatt szükség volt a gallyazás minőségének és mértékének pontos meghatározására. A túlzott mértékben végzett gallyazás csonkolásnak minősül, és ennek megfelelően szankcionálja a rendelet. A magáningatlanon belül a gallyazás nincs szabályozva. A járda űrszelvényének gallyazása az ingatlan tulajdonosának a feladata.
